Danyi Zoltán    

Labyrinth

     Ne feledjük a kavicsokat.
     Fontos a fagy, szintúgy a reggel.
     A megunt köd, még az is sokat.
     Annak, aki mindent mérlegel.

     Megindulunk megint. Egy versnyi,
     rövid séta. (Nem árt, ha gyalog...)
     Ma ki legyen? Talán Berzsenyi.
     Drapp levelek, deres fu ragyog.

     Vén tölgyek közt, viharkabátban.
     Egy agyonjárt, elnyutt ösvényen.
     Itt vagyunk hát, frissen, hibátlan.
     Osztozunk a lelki köszvényen.