kémeri attila rampai
Thealter-napló 2006.

2006. július 22., szombat

Tegnap, illetve ma, 1(?) nedves bugyiban jöttem haza. Leszakadt megint az Ég, a JATE Klubban feltört a víz, arra gondoltam, kéne már 1(?) nő, aki ilyenkor otthon megszárít és megvigasztal. És kimossa a szandálomat is.

Igaz, volt 1(?) jelentkező, de mondtam neki, vékony az ágyam, és szombaton is egy másik lakásban tusoltam, mert itt (ott), nem fértem el.

Ma, vasárnap JÓ idő lesz. Igaz, ez szubjektív megfogalmazás, akkor inkább maradjunk a szakzsargonnál: JOBBÁRA.

A bugyim még mindig szárad, de a Piros Úszóházra már anélkül megyek, mert pár napja direkt otthagytam egy tartalék-bugyit.

23., vasárnap

Szóval, máma hazaértem egy idegen bugyiban, aki nem szólt semmit.

És akkor azt mondtam neki, én most téged le-, illetve beszkennellek.

A bugyi azt mondta, jó, de csak óvatosan, mert rajtam vannak az ülésnyomok.

Kérdem tőle, hogy mi van, ütésnyomok?

Mivan, aszongya, hüje.v.bmmeg?

24., hétfő

Volt egyszer egy Bugyi, akit megpróbáltak beszkennelni. Nem ment, az Istennek sem ment. Aszonta, először vegyél le! Hóhó, milyen igazad van, mondtam neki, vedd le magad, mert nekem más dolgom van. És akkor a Bugyi meghatódott: www.thealter.hu

Levél

RAMPI! Szombat este a jateban a klotyó előtti lépcsőn eszméltem rá egy ázott, valamint csíkos férfibugyira. Azt ordítozta rekedten: hol az én kis gazdám? De nem vettem fel. Volt már rajtam egy másik. Egy egészen másik. Olyan, akire nem is számítottam. K.A.A.

Válaszlevél

Kedves KOVÁCSANITAANCSA, képzeld el, a csíkos, valamint ázott FÉRFIbugyi itthon van, mint a jó ló, magától hazatalál, csak éppen nem mossa ki magát. Kit, engem?

És sírva kérem, valaki, egy jó szakember, kösse már be a mosógépemet!