Kollár Árpád
zoknivers

 

sokkal fontosabb vagy annál, semhogy

verskényszerre bízzalak, ezért

a zoknidat idézem helyetted,

az indulást és az érkezést.

 

kezem először körbeszimatolt,

testedről lemart minden ruhát,

s a párna-szélen lépő zoknikat

később vettük észre, azután,

 

hogy elnyúltunk a kockás matracon.

akár ha benne lettek volna

lábaid: szökelltek tetten érten

- e furcsa képpel jött a szombat.

 

nem bízhatok zörgő verseimben

- mégis ezt, ha jönnek a fagyok,

mint agyonmosott, bolyhos zoknikat,

meg ne hűlj, magadra húzhatod.