Janez
zEtna zetimológiája

Valahol a múltban, távol északon, a gyilkos Zergek földjén létezett egy zEtnas nevű félisten. Apja Trulr király udvaribolondja, anyja pedig a rovarok istennője volt. A fiú örökölte apja bölcsességét, és anyja zümmögési hajlamát, valamint bűvös hatalmát. Bölcsen és igazságosan uralkodott a Zergeken. Statisztikai adatok mutatják, hogy egy átlag zerg havi jövedelme, kétszerese volt az akkori európai átlagnak.

Ebben a skandináv legendában találkozunk először a zEtnas névvel. Sajnos a monda szerint zEtnast fölfalták az északi, agyaras békák, amikor az ősi Szólaló tó partján zümmögött. zEtnas figurája olyannyira meghatározó alakja lett az északi mitológiának, hogy Loccogius, a híres világutazó, róla nevezett el egy vulkánt. A Béka tó, és a partján fekvő vulkánhegység olyan képet nyújtott, mintha a tó épp felfalná a hegyet. Loccogius ottjártakor a vulkán kitörni készült, és így fortyogó, zümmögő hangokat adott ki magából. Ez emlékeztette az utazót a szerencsétlenül járt félisten történetére, és így kapta a hegy a zEtna nevet.

A zEtna név mindkét viselője teljesen ismeretlenek tűnik a harmadik birtokoshoz, a ZETNANUL-hoz képest. A mai embernek is ez jut eszébe, ha a zEtna szót hallja.

A zEtnanul története a kora középkorra vezethető vissza, amikor szúnyoghordák tizedelték Európa városait. A hihetetlen pusztításoknak akár végzetes is lehetett volna a kimenetele, ha Blablacus, az ismert alkímikus fel nem fedezi ezt a csodálatos szert. Gyógynövényekből és más titokzatos összetevőkböl készítette el a zEtnanult. Ha egy várost ezzel a szerrel kentek be, akkor a szúnyogok 10 kilométeres körzetben elkerülték. Sajnos a preparátum receptje elveszett, de az emberiség tudatában még ma is él a zEtnanul. Blablacus neve pedig egyenlő a tudománnyal, a humanizmussal, és a gyors meggazdagodással.