Csányi Erzsébet: Világirodalmi kontúr

Édenkert, testkert, sírkert

Az Énekek éneke kódjai

A megnemesített, megzabolázott, miniatürizált természet - a kert - magán viseli az ember keze nyomát, érdekeit, gondolatait, ízlését. Hordozza az ember élővilág utáni áhítozását, közösségét az anyafölddel, a levegőéggel, a megunhatatlan ritmusú, élő formákkal, színekkel. A kert, a bekerített földdarab is a lehetőségek végtelenjét tükrözi.

Az édenkert - mint az utópikus létállapot előfeltétele minden kertfogalomban ott kísért.

A bibliai Énekek énekében a szerelmes lány szőlőskertek őrzője, s a találkák színhelye fölé is csak a nyitott ég hajol.

Az állat- és virághasonlatok sokaságából kibontható a szőlőskert, a gyümölcsös idillje, amely árnyékával, illatával és terméseivel a gyönyör és az enyhület forrása:

"Erősítsetek engemet borral, és jó illatú almákkal tápláljatok, mert beteg vagyok az szerelem miatt."

A gyümölcs a szerelem mitikus termése és tápláléka.

Az Énekek éneke kertjében a szőlő, a bor mellett szereplő virágok és gyümölcsök között az egyik legfontosabb az almafa:

"Mint az almafa az erdőnek fái között, olyan az én szerelmesem az ifjak között."

A kert a maga édeni adományaival a szerelmesek kertje. Ugyanakkor a kert a lány testének a szimbóluma:

"Olyan vagy, mint a bérekesztetett kert, én húgom, szerelmes jegyesem, mint az béfoglaltatott forrás és bépecsételtetett kútfő."

A test mint berekesztett kert magába foglalja a végtelent is, hisz a szöveg szerint e kert mélyén forrás rejlik, ami, ha feltöretik, szabad folyást keres buzgó vizének.

A metaforikus azonosítás nyomán a kerthez szóló fohász tulajdonképpen a lány, a szerelem megszólítása.

A hézagos, archaikus elemeket megvillantó szöveg erotikus vonatkozásai elsősorban a természetközeliséget tükrözik. A kertekben, "a drága füvek táblái" között éjszakázó fiú feje "megrakodik" az éj harmatjával, mert a szerelem részegítő ereje hatalmas és rettenetes, "mint az sokzászlós tábor".

A kutatók az Énekek éneke beszédfordulataiban archaikus, pogány temetési szertartások rigmusaira emlékeztető képeket vélnek felfedezni. A kert mozzanata is e feltételezést támasztja alá, ugyanakkor a szerelem és a halál együttes jelentkezése nem is oly véletlen egy sírkerti környezetben. A közel-keleti temetési szertartásokat ugyanis szexuális orgiák követték az enyészeten való felülkerekedés aktusaként.

Csak a szerelem olyan erős, mint a halál.

Az Énekek éneke édenkert-képzeteiben a sírkert homálya kísért.