Csányi Erzsébet: Világirodalmi kontúr

Erotika és esztétika

Platón a túlélésről

Ha Erószt úgy fogjuk fel, mint törekvést a szépre, jóra és igazra, akkor az erotika szükségszerűen kerül be az esztétikai kérdések körébe. Platónnál ez még olyan nyilvánvaló, hogy A lakomában kifejtett szerelemfilozófia egyben ars poetica is.

Erotika és esztétika eredendő összefüggéseinek hálózatában Platón két alapvetően fontos gondolatot fogalmaz meg. Az egyik szerint: "A rútban nemzeni nem lehetséges, csak a szépben." A rút terméketlen, nem tud megfoganni, s nemzésről/alkotásról csak ott lehet szó, ahol a szépség mint értékminőség megjelenik. Eszerint értéktelen alkotás nincs, mert a fércművet nem illetheti az alkotás megnevezés.

Csak a szépség termékeny, s csak a szépségnek van esélye a túl-élésre. Platón okfejtése értelmében ugyanis Erósz nem pusztán a szépségre irányul, hanem a szépben való szülésre és nemzésre, azaz a halhatatlanságra, amit az utódok létrehozása biztosít: "Isteni természetű dolog a nemzés és a foganás, olyasmi, ami a halandó lényben halhatatlan."

A szerelemről - a korabeli felfogás szellemében főleg férfiak közötti szerelemről és erotikáról - szólván Platón tudatosan következtet a művészetre, az esztétikai értékteremtésre, alkotásra. A lakomában elhangzó eszmefuttatások nem rekednek meg szerelemfilozófiai - metaforikus - szinten, hanem kifejtik mindennek művészetfilozófiai vonatkozásait is. Megkülönböztetik a testben és a lélekben való termékenységet, s elsőbbséget tulajdonítanak azoknak, akik a "lelkükben viselősek". Ilyenek a költők, történetírók és filozófusok, akik az isteni szépségre függesztve értelmük pillantását olyannyira elmélyednek e szemlélődésben, hogy a megvilágosodás révén feltárulkozik előttük "valami csodálatos természetű szép", s halhatatlan, valódi erényt nemzenek és nevelnek föl. Platón konkrét példát is hoz e magasabbrendű nemzésre:

"El is fogadná mindenki, hogy inkább ilyen gyermekei legyenek, mint emberi sarjai, s ha Homéroszra tekint meg Hésziódoszra és a többi költőre, irigyen látja, hogy ezek olyan utódokat hagytak maguk után, amelyek halhatatlan hírt és emlékezetet szereznek nekik."

A műalkotás utódként való értelmezése A lakomában erotika és esztétika lényegi összefüggéseinek tudatos megfogalmazása. Az alkotás, "a nemlétezőnek létezőbe való átmenete" Platónnál a szellemi éleslátás, a megvilágosodás fogalmához kötődik. Az irodalom későbbi fejleményei szempontjából rendkívül fontos az az ógörög elmélet, miszerint a tudás és a látás egymás szinonimái, s kapcsolatuk a görög nyelvben gyökerezik, hisz a látni és a tudni szó ugyanazon igetőből származik. A nézés és a megértés ősi egységének szempontja számtalanszor szolgálhat irodalomértelmezési fogódzóként mai megközelítéseinkben is.