Bozsik Péter: Vérpuding

Kiš parafrázisok

1.
Egy süketnéma
kurva ugat a holdra;
rőt vattadarab
virít a kövezeten
s papírhajók flottái
úsznak a szennyes
lében; két szürke galamb
bukik a tócsa
vizére, csőrük rózsa
Fővárosom fényei

2.

(Mirko Kovačnak)

A lehulló nap
korongja a kék tengert
lángra gyújtja; éj
lesz aztán, koromfekete
Rovinjban nem lesz eső

3.
Szivárványokig
hordta a szél hamudat
részeges apám
Anyám arcán utolsó
könny remeg; égi emlék

4.

(Filip Davidnak)

Sebesült rózsa
vérzik a lőtéren; egy
tiszt pisztolyának
fémcsöve villan a szél-
rózsa minden irányából

5.
Rothadó szegfűk
kardvirágok, rozsdás drótok,
kesztyűk, dióbél
- akár az emberi agy;
fűvé zöldülő ósdi
versek s fűzők... a
trágyadombon egyformák
vagyunk: falánk fű-
szálak közt, piros almában
bibliai béke

Weissbrunn, 1997. március 6.