Bozsik Péter: Vérpuding

Nietzsche mondja

Alexander Petőfinek

Száraz füveket
sodor a tikkadt nyári
szél. Zöld vetésem
vadon lett, hol varjúraj
tanyáz. Foszló fonálon
ráng öreg szívem,
végét Ariadné fogja.
Most, felhővé
váltan, látom, gyalog jár
a bölcs, nem szamárháton.

Weissbrunn, 1996. novembere