Bozsik Péter: Vérpuding

Ólomwakák

Bakonyi szél hoz
álmodba kardcsörgetést
Riadtan ébredsz
Kicsi ólomkatonám
feledted gyerekkorom?

(Bodor Ádámnak)

Kakukkfű füstje
bodorodik egy öreg
szilfa mögül Két
árnyékharcos les rám a
kanyarban Fölkészültem

Piszkosszürke szem-
pár Mint két ólomsörét
fúródik kék
szemedbe Vigyázzban állok
Zuhog ránk ólmos eső

Isten műanyag-
Bábui kövön áznak
Időtlen bomlás
Ólomkabátodba mért
bújtál, mondd, végtelen Úr?

Ólomkatonám
agyaghadseregeddel
néz farkasszemet
Szaturnusz és Mars     Végül
mind kikristályosodunk

(Jim Morrison emlékének)
Szemétháború
műanyagkatonája
Lehettél volna
Zöldborsóban mászkáló
féreg     Szétolvadt plasztik

Weissbrunn, 1997. tavasza-nyara