Bozsik Péter: Vérpuding

Ló-asszony a ködben
(žena konj u magli)

Egyedül sétálgatok a kietlen éjszakában,
a kihalt városban, és nem gondolok semmire.
Köd van, és én asztmásan szedem a levegőt.
Mintha lódobogást hallanék.
Egyszercsak mellettem terem egy ló-asszony.
Üget egy sort körülöttem, majd
megáll, fölnyerít és pisálni kezd.
Hova, hova, ló-asszony, e nagy ködben?
Megyek utánad, mondd meg,
asszony, hová mész, indulok én is,
s vakon követem érzéseid.