Bozsik Péter: Vérpuding
| Éjfél körüli vers írnom kéne (már rég nem írtam) érzem megint rajtam az ihlés előttem eszgé párbaj könyve - mi ez ha nem ízlés vajon lesz-e valami könyvem bár nem érdekel már akár a hatalmak arctalan arca előttem még egy pohár görög masztika vagy ahogy ők mondják ouzó meg két dugóhúzó meg egy nemlétező ország sarca és persze az ételmaradék s szomszédom szavával élve kölői énem egy rakás életmaradék szóval az asztalról beszélnék min a nőm hagyta ételmaradék meg eszgé párbaj könyve meg egy nagykés - apám disznóölő kése mindjárt éjfél holnap dolgozni kell mennem abba a perzsiai porba mi e versben válik kozmikussá mint életem komi-kussá abba a kozmikus porba mi tüdőnkön válik jussá s levisz egész a pokolba holnap (mindjárt már ma) dolgozni kell mennem pedig rajtam az ihlés - asztalon a nagykés apám disznóölő kése vajon halálom vés-e valami jelet ebbe a kurva korba vagy anélkül jutok abba a rohadt pokolba hogy ne tudnám mit jelentsek - lesz MINDIG ki följelentsen ?európában? élek annak balkáni részén így baszhatom a világ egészét ?ma holnap? dolgozni kell mennem meg is ártott az ouó a négy dugóhúzó és a mennem apám disznóölő sarca kölőim énje s az életmaradék valami perzsiai porba de még egy csak egy kérdésem volna mért vágtatunk és mért így simán abba a kurva pokolba 1988. decembere |