Sebészeti szolgálat

A sebészet kezdete és fejlődése Zentán dr. Milivoje Borđoški sebész nevéhez fűződik, aki orvosi tanulmányait és sebészi szakosítását Budapesten befejezve 1920-ban kezdte meg munkáját a zentai kórházban. Ebben az időben látták el az első appendectomiát, hernioplasticai és tonsillectomiai műtéteket.

Az első sebészeti osztály 1942. I. 1-jén nyílt meg, amikor a kórház legújabb, harmadik helyére költözött; 40 ággyal rendelkezett. 1941. VII. 19-e és 1945. IX. 23-a között az osztályvezető főorvosa dr. Förgeteg János. Utána 1945. XI. 7-e és 1948. XII. 31-e között dr. Nikola Davidović következik. A szolgálatban mellette dolgozott dr. Grünhut Maxim. 1949. I. 1-től 1956. III. 1-ig dr. Milan Vujić a szolgálat vezető főorvosa, 1956. IX. 1-je és 1959. II. 28-a között pedig dr. Stojan Letić. 1956-tól 1958-ig alorvosként mellette dolgozott dr. Aleksandar Ninčić is.

1958-ban, az új kórházi tömb felépülésével a sebészeti osztály új helyet kap, az ágyak száma 71-re növekszik, 1959. III. 1-től pedig a vezető főorvos dr. Kopasz Pál lesz. Mellette végzi el a sebészi szakosítást dr. Jovan Vajdić, és 1960 folyamán rövid időre ő lesz a megbízott osztályvezető főorvos, de 1961. IX. 30-án elhagyja a kórházat. 1964-ben dr. Bognár Imre, 1965-ben pedig dr. Újházi Gyula fejezi be a sebészeti szakosítást.

1965-ben a sebészeti osztály 80 ággyal rendelkezik, és itt dolgoznak dr. Kopasz Pál, dr. Bognár Imre és dr. Újházi Gyula mint szakorvosok, dr. Verebes Ernő és dr. Pavle Zeković pedig szakosításon vannak, és azt 1968-ban fejezik be. Dr. Kopasz Pál arra törekedett, hogy minden fiatal sebész a sebészeti ágazatok egyikét vegye át, úgyhogy különféle gyógyintézetekbe továbbképzésre küldte őket: dr. Bognár Imrét ortopédiára és traumatológiára, dr. Újházi Gyulát gyermeksebészetre, dr. Verebes Ernőt abdominális sebészetre, dr. Pavle Zekovićot pedig urológiára. Ezekben az években a sebészeti osztály két műtővel rendelkezik, és a műtétek száma évente 1000 körül mozog. Az osztály kötelékében megalakul a fizikális gyógyászat és rehabilitáció részlege is, ezt dr. Bognár Imre vezeti. 1966-ban dr. Slavko Manić kezdi meg a szakosítást, 1970-ben be is fejezi, és 1973. XI. 6-ig dolgozik a sebészeti osztályon, majd munkára Németországba távozik.

1970. X. 13-án dr. Kopasz Pál nyugállományba vonul, az osztály vezető főorvosává pedig dr. Bognár Imrét nevezik ki; 1970. X. 14-től 1973. IV. 18-ig tölti be ezt a tisztséget. Az ő vezetése idején eszközölték az osztály első átalakítását a járóbeteg-szolgáltatások számának a megnövekedése miatt - a felvételi rendelővel ellátott sebészeti felvételi osztály helyiségét alakították át, két új műtőasztalt vásároltak, intenzív ápolásra 7 ágyas szobát nyitottak.

1973. IV. 19-től a sebészeti osztályt dr. Újházi Gyula vezeti, és 1976. II. 28-ig marad ezen a tisztségen. Ebben az időben kezdik meg szakosításukat dr. Czabafi Zoltán általános sebészetből és dr. Horváth András urológiából 1974-ben, míg dr. Milan Prekajski ugyancsak általános sebészetből 1975-ben. Hordozható röntgenkészüléket is vásárolnak, amely lehetővé tette a műtét közbeni röntgenvizsgálatokat.

1976. III. 1-től kerül dr. Verebes Ernő a szolgálat élére, és 1996. V. 31-ig marad a sebészeti osztály vezető főorvosa. Ezalatt kezdik meg szakosításukat dr. Dušan Đorđević (1972-1976), dr. Vékony Nándor (1980-1985), dr. Ribar Miklós ortopédiából és traumatológiából, dr. Illés János (1985-1989) urológiából dr. Farkas Emil (1985-1985), dr. Miodrag Mrkš (1987-1991), dr. Komlós Árpád (1988-1993) és dr. Milan Šarac (1992-1996) általános sebészetből. A szakosításon levők Belgrádban, Újvidéken, Szegeden és Budapesten képezték magukat tovább, úgyhogy különféle sebészeti iskolák tapasztalatait és álláspontjait hozták az osztályra, így ebben az időszakban az osztályon új részlegek alakítására kerülhetett sor, mint amilyenek az általános és abdominális sebészet, az ortopédia és traumatológia, valamint az urológia részlege. 1988-ban a többi mellett urológiai rendelő is nyílik. Ugyanebben az évben új röntgenkészüléket is beszereznek a betegek műtét közbeni felvételezésére, ami magasabb színvonalra emelte az osztály munkáját, különösen az abdominális és ortopédiai műtétek során.

A sebészeti osztály újjáépítését még 1987-ben előkészítették, de a terv kivitelezésére később került sor, úgyhogy az újjáépítés csak 1992-ben fejeződött be. Ezzel az osztály 4 korszerűen felszerelt műtőhöz, új felvételi rendelői részleghez, intenzív terápiás szobához, 70 betegágy elhelyezésére alkalmas korszerű kórtermekhez, valamint a személyzet munkájára és tartózkodására alkalmas helyiségekhez jutott. Az újjáépítés után a konzultációs sebészeti szolgálat is fellendül, úgyhogy dr. Marijan Bervar, a Katonai Orvostudományi Akadémia általános sebésze, Újvidékről dr. Dušan Pajić gyermeksebész, dr. Fábri Miklós szív- és érsebész és dr. Tomislav Cigić idegsebész, valamint Szegedről dr. Mécs László ortopéd szakorvosok meghatározott időpontokban rendszeresen látogatják az osztályt. Az újjáépítés lehetővé tette évente több mint 1500 műtét végrehajtását.

1990-ben az ortopéd szakorvosok bevezetik a Moore-protézises, 1992-ben pedig az Ender-kapcsokkal történő műtétet, míg 1995-ben kerül sor először teljes csípőprotézis műtéti beépítésére, valamint az első térdartroszkópiára. 1998-ban kezdik meg a DHS-csípőrögzítést és a térdizületi protézis beépítését.

Az urológiai műtétek fejlődése 1990-ben vette kezdetét a prosztata transurethralis reszekciója programjának és a húgyhólyagtumor műtésének dr. Horváth András urológus részéről történt bevezetésével, aki Budapesten képezte magát, dr. Illés János urológus pedig Szegeden, Szentesen és Bécsben részesült urológiai továbbképzésben. Az urológusok évenként 80 transurethralis műtétet hajtanak végre.

Az első laparoszkópiás cholecystectomiát 1995. VI. 16-án eszközölték. Korábban ilyen műtéteket csak Belgrádban, Požarevacon és Szabadkán végeztek. Ettől kezdve a mai napig több mint 1000 ilyen műtétre került sor szövődmények és halálozás nélkül. Dr. Farkas Emil, dr. Miodrag Mrkšić, dr. Komlós Árpád és dr. Milan Šarac a Jugoszláv Endoszkópiás Sebészek Egyesületének alapítói közé tartoznak, és a zentai sebészeti osztály az endoszkópiás sebészet központjává válik (Jugoszláviában az első három között van). Dr. Farkas Emil 1996. VI. 1-től a szolgálat vezető főorvosa, és ebben az évben választják meg az endoszkópiás sebészet oktatójává. 1996-ban tartják meg Zentán a sebészeti szolgálat szervezésében Szerbia endoszkópiás sebészeinek első kongresszusát, majd 1997-ben a másodikat. 1998-ban dr. Miodrag Mrkšićot és dr. Komlós Árpádot, valamint Radovan Cvijanović docenst, az újvidéki Klinikai Központ sebészeti felvételi osztályának vezető főorvosát, aki Zentán nyert kiképzést, oktatókká nevezték ki. 1998 végén dr. Radovan Cvijanović docens és dr. Farkas Emil mint szerzők, valamint dr. Miodrag Mrkšić és dr. Milan Šarac mint társszerzők közzéteszik Laparoskopska holecistektomija (Laparoszkópiás cholecystectómia) c. monográfiájukat, amely ezen a területen első a jugoszláv szakirodalomban.

1998. XII. 12-én a zentai kórház sebészeti szolgálatában kerül sor először Jugoszláviában Reflux oesophagitis laparoszkópiás operációjára. A műtétet dr. Hajdú Zoltán docens és dr. Gáspár Levente Debrecenből, valamint dr. Radovan Cvijanović docens és dr. Farkas Emil végezték el. A szolgálat további tervei az endoszkópiai sebészet területén a laparoszkópiai hernioplastica bevezetése - a felszerelés és a műszerek beszerzése már folyamatban van.

1999. IV. 6-tól dr. Czabafi Zoltán a szolgálat vezető főorvosa.

Eddigi vezető főorvosok:
dr. Förgeteg János 1941. VII. 19-1945. IX. 23.
dr. Grünhut Maxim 1945. IX. 23-1945. XI. 7.
dr. Nikola Davidović 1945. XI. 7-1948. XII. 31.
dr. Milan Vujić 1949. I. 1-1956. III. 1.
dr. Stojan Letić 1956. IX. 1-1959. II. 28.
dr. Kopasz Pál 1959. III. 1-1970. X. 13.
dr. Bognár Imre 1970. X. 14-1973. IV. 18.
dr. Újházi Gyula 1973. IV. 19-1976. II. 28.
dr. Verebes Ernő 1976. III. 1-1996. V. 31.
dr. Farkas Emil 1996. VI. 1-1999. IV. 6.
dr. Czabafi Zoltán 1999. IV. 6.-