". aki megállja, hogy ne kívánja apja közeli halálát, az már derék ember."
(La Bruyére)
Miként a cím, és a tartalmával bizonyára sokakat elrémítő mottó összevetéséből kiderül, nem is igazán a férfi princípiumot szeretném körbejárni, miként azt tettem korábban a női életelvvel vagy az androgün természettel, hanem az apa-fiú viszony egy jellegzetes területére, az utódlás kérdéskörére szeretnék - a szokásos módtól nem eltérően - az irodalom, a mitológia, illetve a természettudományos megfigyelések segítségével rávilágítani.
Amennyiben ugyanis a történelem az élet tanítómestere, a természeti népek esetében a történelem szerepét a mítosz vehette át, hiszen az tudósított az emlékezet ködébe vesző időkről és az adott magyarázatot a jelen kérdéseire. A mítosz nagyon egyszerűen működik: ami érthetetlen és megmagyarázhatatlan, az már mítosz, az már isten, és máris szabad teret ad az emberi képzelőerőnek, amely gyakorlatilag kitalálja és továbbhagyományozza a magyarázatokat, hogy azok végül bonyolult rendszerbe álljanak össze. Végső soron tehát az istenek és a természetfeletti erők mögött az emberi fantázia áll, ami - Freud óta tudjuk -, saját elfojtott vagy tudattalan vágyainkat, traumáinkat, félelmeinket jeleníti meg.
Mit is tanulhatott a mítoszból például egy ifjú, lánglelkű görög hérosz, aki majdan családot alapított, vagy netán uralkodói trónra készült? Ugyanazt, amit a kor minden gyermeke.
Kezdjük a világ teremtésénél.
Kezdetben csak a Khaosz létezett, az üresség, amiből kifejlődött az alvilági Sötétség és az Éjszaka. Megszületett Gaia, a széles mellű Föld, aki önmagából hívta életre az Eget, Uranoszt. Ég és Föld szerelméből számtalan gyermek fogant, különös lények, köztük a Titánok, azok között pedig a legfiatalabb, Kronosz. Uranosz azonban nem hagyta benépesíteni a világot, gyermekeit az Alvilágba vetette, elrejtette. Gaia ezt megelégelte és bosszúra szólította gyermekeit. Kronosz engedelmeskedett csupán, és anyja sarlójával megcsonkította apját, férfias módon, nemzőképtelenné téve Uranoszt.
S íme, a háládatlan fiú apja ellen fordult, el egészen a legkegyetlenebb tettlegességig, bár ne feledjük, nem belső késztetésre, hanem az anyja bosszúra szólító szavának engedelmeskedve. Tanulságos a történet folytatása is:
Kronosznak és feleségének, Rheiának három lánya meg három fia született, de ő már, megelőzendő, hogy gyermekei ellene fordulhassanak, miként tette ő saját apjával, a gyermekeit sorra lenyeldeste. Ismét a női cselszövésnek kellett közbelépnie: Rheia, miután megszülte Zeuszt, helyette egy bepólyázott követ adott át Kronosznak, aki azt azonmód le is nyelte, a kis Zeusz, pedig titokban Krétán nevelkedett. Végül ő lett a legnagyobb hatalom, az istenek és az emberek atyja. Előtte azonban mérget itatott apjával, aki erre visszaöklendezte Zeusz testvéreit. Velük aztán vállvetve végérvényesen legyőzte apjukat, Kronoszt, valamint a Titánokat - és most jön, ami igencsak fontos -, felosztották egymás közt a hatalmat.
Kronosz végül is jobban járt Uranosznál. Igaz, egy ideig Tartaroszban, az Alvilág legsötétebb mélyén volt kénytelen időzni, de Zeusz megkönyörült rajta, felhozta a sötétségből és a Boldogok Szigeteire száműzte, ahol az üdvözült halottak fejedelmévé tette meg.
A földi apa eleve vadnak teremtetett. Más mitológiák szerint maga az életerő is ilyen vad és zabolátlan, végeredményben pusztító. A világ teremtője, Brahmá, az indiai mitológia szerint haragjában hozta létre gyermekét, aki emésztő lángsugár alakjában tört elő homlokából, majd a tűz alakot öltött: gyermek lett belőle, fiú. Fékezhetetlenül vad volt, pusztító erő lakott benne. Brahmá a Rudra, vagyis az Ordító nevet adta neki, és meghagyta, sokasodjon, minden teremtett dologban otthona legyen, hisz ő az életteremtő. A Rudra által életre hívott teremtmények azonban hozzá hasonlatosan szilajok és féktelenek voltak, emésztő tűzvészhez hasonlatos indulatuk pusztulással fenyegette a világot.
Röviden ez az apák és fiúk története, két mitológiai meglátásban, s egyben bevezetés az utódlás történelmébe, amelybe sok véres lapot jegyzett a maszkulin önértékelés arányt tévesztett fitogtatása.