Verebes Ernő
El Vágy

Felhőszín kabátomat felöltöm
Tengermély zsebemben isten-kincsem
Tekintetem elolvad a földön
Gyönyörű mi innen fentről nincsen

Szemlesütve araszol az árnyék
Otthagyott testemen átvonaglik
Akárha nyitott ajtóban hálnék
Szemérmesen hűlt helyemre omlik

Vértelenül szerződtem a csenddel
Szivárványsebemben kés a kékség
Bizalmas eszmecserém a renddel
Kánonban kántáló idegenség

Mások híján magamhoz öregszem
Bástyáim kövei közt a kóró
Kalap helyett alkonyat-fövegben
Temet majd egy megtért diabolo