Balázs F. Attila
kérsz egy teát darling?

kék árnyalatok a toronyházak között
az ablak hunyorog a valószerűtlen fényben
a vaníliaillatú szobában Monet festményéről
szökött hölgy divatlapot nézeget
egyébként minden olyan,
mint egy unalmas filmben
csak háttérzajok ütköznek a dobhártyának
és szél sem lebbenti a függönyöket
cigarettacsikk sincs az ezüst hamuzóban
a nagy zongora nyitott fedéllel mint egy óriás hal
elnyelni készül a patinás bronzszobrocskát
szürkére vált a kék az ablak keretében
együttérzőn néz vissza rám a tükör
kérsz egy teát darling?