Hernyák Zsóka
Géza nyomása

Géza kapcsán a legfontosabb tudni, hogy faszagyerek. Mást róla csak tudniillik, akinek nem illik, ne vegye magára. Géza általában nagyon jól érzi magát a bőrében. Csak az ünnepek után van egy kis gyomorsava. Olyankor hányni is szokott. De Géza szerint ez említésre se méltó, mert mindenki hány néha, ezért senkit sem érdekel. Nekem azért elmesélte, mert nagyon bizalmas viszonyban vagyunk, hogy tegnap este nagyon különöset hányt. Savat. Savat a legrosszabb hányni, mert az híg, és minden úton ki tud törni a gyomorból. Géza a wc fölé györnyedt, és minden lukából ömlött a sav. Csípte a torkát, ezt elviselte volna, de a szemgolyóját is csípte. Végül is azt is elviselte, mert itt van. Csak a szeme fehérje vörös. Hányás közben szép dolgokra kell gondolni. A legszebb dolog, amire Géza a hányása közben gondolhatott az, hogy épp nem hány. A hányás a legrosszabb, ami este hat és reggel öt között történhet az emberrel, jegyezte fel. Géza, miközben ömlött belőle a sav, arra gondolt, milyen jó lenne, ha nem ömlene belőle semmi. Aztán, mivel még mindig ömlött, arra gondolt, milyen jó volna, ha lenne egy jó története. Egy izgalmas történet, amiben az emberek gondolkodnak és szexelnek, és még véletlenül sem hánynak. Géza nagyon örült volna, ha eszébe jutott volna egy ilyen történet. Akkor azt leírná egy papírra, begépelné, kinyomtatná, és akkor lenne egy papírja arról, hogy faszagyerek. Ez mennyivel jobb lenne, mondta Géza, de csak négy öklendezés hallatszott. A nehéz rész akkor jön, amikor a savba valami tömör dolog vegyül. Az emberismeret tárgya, és nem alanya az ember. Géza úgy gondolta, hogy ez lesz az utolsó mondata a történetében. Gomba lesz az, mást nem evett. Géza nekiveselkedett, nyomott. Ekkor tudta meg, hogy gyomorból is lehet nyomni, de csak ritkán, mert fáj. Érezte, amint a gomba elindul a savon hajókázva. Az emberek nem állatok. Ez lehetne történetében az utolsó utáni mondat, amit végül majd kihúz, mert mindenki tudja, ezért senkit sem érdekel. Az emberek voltaképpen állatok, inkább így. Ezt fogja kihúzni, mert ez egy hülyeség. Megint nyomott, a gomba tömör alakját már érezte a torkában. Most kéne egy kis sav, hogy túllegyen a nehezén. Mégse olyan rossz a sav, ha rosszabb is van bennem annál, gondolta. Aztán arra gondolt, ezt nagyon jól gondolta. Szólhatna erről a története, ez lenne az első mondat. Az is benne lehetne, hogy Géza soha többet nem akar savat hányni, mert ezt mindenki sejti, de senki sem tudja.