Bíró Tímea
Kitérő

négylábú hűség
feküdt a lábánál
őrizte az álmait
a homokszőnyeg barnaságába
rajzolt félelem
lelassította a perceket
fogai hosszú vitorlasorként
vakítottak a sötétben
az igazságot nem tudta összerágni
hiába jött ilyen messzire
a torony ablakait a szél
képtelen volt kitörni
marad a gyufaillat
a lovakat bottal
nem lehet betörni
marad a vágtatás
arcán még álmában is
a nyitott tenyér
takar, félt
napok óta
semmi kenyér
háttal a göncölszekérnek
a csigolyákon megkopott
ölelésnyomok rekedtsége
azt álmodja
isten csönget
verejtékezve ébred
hazamegy levest főzni
a gyerekeinek
a mostani biztos
megsavanyodott
a cserépkályha melegében
nélküle nem esznek
a bordák közt
szimmetrikus játszóterek
libikókázó szülői fegyelem
kereskedés a szívvel
keresés a testben
labirintusszeretet
mezítláb indul el
a hűség mögötte
felnyerítenek
a pulóverbe csavart
csikótestű ígéretek