Gojko Božović
A víz felett
(Iznad vode)

Azt éreztem, hogy süllyedünk.
Ereszt lassan a hajófenék,
S az olajos, fekete víz
Súlyossá lesz, akár a föld,
És mi egy feloldhatatlan vita hevében
Odahagytuk a fedélzetet,
És alászálltunk a lenti világba,
A víz és az iszappadok közé,
Elképzelve a fedélköz határát,
Egy eltűnt világ határaként,
S a tekintetét senki sem akarta felemelni,
Nehogy a vízből felmerüljön feje,
S meglássa a sziget körvonalát,
Ígéretét a messzi szárazföldnek.
Éreztem azt, hogy süllyedünk.
Valami víznél hatalmasabb erő parancsolt minket be a vízbe.
Valami, ami éppolyan vén, mint a vizek.

(Beszédes István fordítása)