Kántor Zsolt
Hálaadó meghiúsulás
Danilo Kis prelűd
(Anatómiai lecke, manzárd)
A logosz egy polisz.
Alig látszanak ki a dolgok
A mondatok plakátjai alól.
Ezek a csönd elemei, a csillagok, a Hold.
A sírokra csöpög a bor.
A várakozás kikerülhetetlen.
Önismétlő dadogás futtatja körbe.
Ilyenkor a beíródás elegy.
Egy gyűrű gurul a kockaasztalon.
Elírás, melléütés. Erős szövet-
Ség. Jel, moraj és zaj hevében.
Az én önkimondása, visszahozhatatlan
Jelenlét. Mégis átadja a hangját.
Az én-hiány az ego eredetének kérdése.
Honnan van, amit épp nem érez?
Az időtlen hatalmasabb és eredendőbb.
Jelen-, és távollét között nincs vonal.
Időhegesztés. Szobor és szökőkút
Túltelítettség archetípusa.
|