Kántor Zsolt
Auto-reflexív praxis
Dubravka Đurić és Mallarmé

Enjambement
A szfinx városa. Spleen utca 7.
Ott lakik Mallarmé.
Épp az ablakon bámul kifelé
Alkonyodik # az örökkévalóság
Szemével kacsint rá az ég
Ne félj! Meglesz, amit kérsz.
A tények is félkész átmenetiség.
A szignifikáció mimetikus kilét.
A retorika huncut morál.
Amit a sarkon az igaz olvasat bevár.
A bőr alatt halovány árnyak.
A horizontváltás szemfényvesztés, varázslat.
A képmutatás vakfoltja minden imának.
Mihelyst elhangzik a szent szó,
A prezentált metapoétika.
Déja vu! Részecskévé omlik össze egy szoba.
Ami hullámként távozik tova.
Maga a tematika lesz önálló irányzat.
Hangnem, ami vagy igen, vagy Nem.
S az időtlen szépség maga a kétség.
Az ideál rendre falszifikál.
Stratégiaként jönnek metonímiák.