Takács Nándor: Üresen maradt helyek
A belső szoba
Három napba telt, míg kiszabadítottuk
a házat a bozótból. A bálványfa és akác
dzsungelében téglaszarkofág. Ránéztem,
a vállát vonogatta. A tető rendben, így
megér négy-öt ezer eurót. Kérdezgettem,
kié volt a ház, de nem válaszolt. Később
találtam valamit a törmelék közt, tudni
akartam, odaadja-e. Tapogattam nyomában
a sötét falakat, míg ráleltem a legbelső
szobában. Ruhák lógtak a plafonról.
Beléjük csimpaszkodott, és vénséges, üres
hangján azt szipogta, mami, mamikám.