Vasagyi Mária
Mikor a Horthy Miklós útra…

Mikor a Horthy Miklós útra is begyüttek a ruszkik, az óvóhelyen mi, asszonyok párnát tettünk a hasunkra a ruha alá, mer a ruszkiknak a viselősök nem köllöttek, a lányainkat meg elgyugtuk az ágyak alá. Pár héttel előtte egy zsidólány menedékért könyörgött, hát ott tartottuk, és őt is elbújtattuk, de úgy döntöttünk, ha mégis lányt akarnak, odaggyuk, vigyék. Gyevuske, gyevuske, kajabálta a tatárképű orosz, amint berontott, mire az eszelős Margaréta a negyedik emeletrül jelentkezett, és a ruszki már vitte is, jaj, nehogy visszagyöjjön újabb lányér, mer ugye Margaréta, hát tudja, nem egészen…, utánaszóltam, van itt még egy, szép és fiatal, de a ruszki nem értette, mellen lökött, de úgy, hogy hanyatt vágódtam, és elvitte azt a hibbant vénlányt. Többé sose láttuk szegényt. Hogy mi lett a zsidólánnyal? Mit tudom én, eltűnt, és kész. Azt hiszi, mer házmesterné vagyok, tudom ki vót?, hogy mi vót a neve?, hogy ki fia-borja vót? Hunnan tudtam vóna, egy szökevény zsidólány, ennyi. De mért kérdezi ? Mit akar? Ki maga?