Lázár-Szűcs Anikó
Valami ultra

Égrefagyott tűzijáték
teljes pompájában
a fasor.
De ha nem az,
legyen, mondjuk,
felakasztott csipkefátyol.
Ködjében a fényes
semmibe futsz tovább –
alattad lila csomókban ibolya,
szemüveg nélkül
csak foltos fű.
Az ég tükrében
vibrál az UV,
hullámzik az ibolyántúli tartomány.
Marja a szemed,
ha beszippantod,
míg a tél vége éget.
Fény leszel,
te is ragyogsz –
körülötted mindenki
elfordul,
szemüveget visel.

A jövő olyan fényes,
valami ultra.
Mersz vele
farkasszemet nézni.