Debreczeny György
ipszilonnal írom a nevemet

mivel gyakran y helyett
i-vel írják a nevemet hát
gondoltam megkeresem névro
konaimat akik valóban
i-vel írják hát van közöttük
radostyáni rendes lelkész a
XVI. század végén
van aki teherautókat
ad bérbe gyorsan napjainkban

élelmiszerboltot üzemeltet
a másik de van közöttük él
sportoló és vezető tisztség
viselő sőt edző is akad
van sportköri elnök és terme
lési vezető és van fénykép
tulajdonos helytörténeti
gyűjteményben de szolgabíró
is viselte egykor e nevet

egyiküknek ex librise is
volt nekem is vannak könyveim
nem félek lassan nem férek tő
lük lehet hogy ki kéne költöz
nöm hogy ők jobban elférjenek
de vett részt Tisza tó körüli
bicikliversenyen is ilyen
nevű fiatal vagy idősebb
ember de biztos nem én voltam

nekem egy szovjet félverseny ke
rékpárom volt aminek árát
hetedik utáni nyári mun
kával kerestem és találtam
meg de három év múlva elad
tuk harmadáron amikor ott
hagytam az elit középisko
lát és elmentem ápolni a
vidéki pszichiátriára

volt névrokonom Miskolc főut
cáján fundus tulajdonos és
volt valaki aki verset írt
aminek az volt a címe hogy
kiolvasni a múltat és a
jövendőt ja de az én voltam
és akkor véletlenül nem ír
ták el a nevemet? bevallom
fordult már elő ilyen eset

már annyi minden voltam én is
hordtam hajnalban újságot
középiskolás koromban
voltam ok leveles ideg és
elmeápoló dolgoztam az
öngyilkosok osztályán lettem
sajtóklub ügyeletes egy ol
vasósarokban a keleti
pályaudvar várótermében

voltam kérdezőbiztos dolgoz
tam közvélemény és piacku
tatásokban jártam vidékre
és agyonkávéztam magamat
mert kávéval minden háznál meg
kínáltak de volt ahol kaptam
ebédet is vagy házi süte
ményt és vettem fel stopos szovjet
katonákat kis Trabantommal

később hirdetésszervező lett
belőlem majd elkezdtünk szakköny
veket terjeszteni családi
vállalkozásban volt interne
tes áruházunk a kilencve
nes évek közepén de akkor
nem írtam verseket öltönyben
nyakkendőben jártam-keltem és
elvégeztem a főiskolát

diplomás könyvtáros lett belőlem
45 évesen és az úr
2004. esztende
je óta könyvtárosként tenge
tem pengetem napjaimat és
írok megint csak verseket te
ha ezek az emberek tudnák
hogy micsoda örömmel írom
ezeket a szörnyű verseket