Gyetvai Balázs
Ledek alatt

Minden villog.
A bolt neonja,
a kamera szeme,
a figyelemhiányos fiú ujjai
egy kijelzőn.

Tegnap még
valaki itt aludt
a bank előtti lépcsőn.
Ma nincs nyoma.
Csak egy fél kenyér,
és egy megrepedt sörösdoboz
néz vissza rám.

Az ég nem kérdez semmit.
A villamos sem lassít.
A nő, aki az arcát maszkkal takarja,
még mindig fél,
csak már nem mondja.

A hajléktalan bőrén
fekete tinta:
„éltem egyszer”
– elkenődött betűk.
Mint minden ígéret.

A világ nem dől össze.
Csak megdől
– és úgy is marad.