Smit Edit
Az életből is fel kellene

Volt egy álmom.
Verset írtam. Tökéletes kép volt,
még mondtam is,
ezt lejegyzem, amint felébredek.
Persze elfeledtem.
Délkor, mosogatás közben
jutott eszembe,
hogy jaj, tényleg! Mi is volt?
Mintha szőlőinda,
vagy a Tisza-part, de egyedül,
vagy ketten,
ültünk, álltunk, szerettünk?
Nem, nem, dehogy.
Gumidefekt, bőrönd, két kazetta,
a vonaljegy ingyen.
De hiába minden. Elveszett,
mint évekkel ezelőtt
több száz fénykép a hardveremről.
A gyerek kicsi,
anyám még élt, apámnak a ponty is
másképp kapott.
Csak ezek a képek hiányoznak,
meg azok a versek,
amelyek menők lettek volna,
ha megírom őket.
Megfogadtam, ezután felébredek,
amikor versbe való
képről álmodom…