Ványai Fehér József
Hotel Éden

„Nevem Shenkhiházy Alfonz” –
Itt előny, ha így hívnak valakit?
Két szemeszter az egészségügyi karon,
Tetszhalott város, idegen volt,
És az is maradt.

Kihagyhatatlan séták az óvárosnak
Csúfolt romkertben, süppedő
Padokon álmatag kamaszlányok,
Makacsul ébrenlétet mímelnek –
Csicskájuk lennék.

Nincs panasz, ha elmarad
A sértés/bántás, a gyöngy-
Kaviccsal felszórt sétányon
Megölt lélek bolyong.
A föld lehúzza.

Az út végén a felirat:
Éden Hotel, a tettrekész
Mixer és korunk hőse,
A bizonytalan kezű szomelier
Párbajt fontolgat.

Lángálló pult előtt,
Kihűlt asztalaiknál
Az önmegvalósítás fenegyerekei, hogy
Mindent eldönthetnek még,
Elhiszik újra.