Hangok mestere föláll a zongoraszékről.
Levelet ír a legelső titkárnak.
Kegyelem, súgja a tücsök.
Szorgos hangyák lerágják húsomat.
Ami marad, világol vaksötétben.

Viharok dúlnak tengeremen.
S fölsejlik végre a szélvédett öböl.
Parti homokban fölriadt szögek.
Boldogok, akik megfeszülnek.

Keresztfám tövén vércsepp litánia,
Pokolmélyen pokolfeketében.

2007. február 14.