Az új épülettömb építésével és megnyitásával létrejöttek az új szolgálatok alapításának a feltételei is, úgyhogy 1965-ben - amint azt dr. Vígh Ágoston is feltünteti - a kórház a következő osztályokkal és szolgálatokkal rendelkezik: az új tömbben helyezkednek el a belgyógyászati, a sebészeti és a nőgyógyászati-szülészeti osztályok, a szolgálatok közül pedig a kórházi gyógyszertár és a laboratóriumi szolgálat. A kórház régi épületében van a gyermek-, az orr-, fül-, gégegyógyászati és a szemészeti osztály, továbbá a röntgenkabinet, míg a B és C tömbben a tüdő- és a fertőzőosztályok.
A kórház további fejlődésére nagy hatással volt 1962-ben a tiszai híd építésének a befejezése, valamint 1964-ben a kórházi szolgáltatások ápolási napok szerinti átalányfinanszírozásának a megszüntetése is. A betegek számának megnövekedése és a kórházi teljesítőképesség kihasználtságának magas foka új befogadóképesség építését tette szükségessé, úgyhogy új tömb építése vette kezdetét a kórházban. Csupán azt az adatot közölnénk, hogy a nőgyógyászati-szülészeti osztályon a kapacitás kihasználtsága 1965-ben 126,9%-os volt. Tekintettel arra, hogy a kórház nem rendelkezett minden osztállyal és szolgálattal ahhoz, hogy "komplett" legyen, új orvosokat alkalmaz, és küld szakosításra az orvostudománynak azokon a területein, amelyek terén eddig hiányt szenvedett. A szóban forgó orvosoknak a szakosításról való visszatérése nagy befolyással lesz a kórház egészének a további fejlődésére, továbbá a befogadóképességre és az általa felölelt területre is.
1966. I. 1-jén változik a zentai egészségügyi szolgálat szervezése, és megalakul a Gyógyászati Központ. Ebben az évben vezetik be az egésszégügyben és különösen a kórházi szolgáltatások terén az új tájékoztatási rendszert is.
1968 fő eseménye az új tömb felépülése, a kórház befogadóképessége 400 ágyra bővül. Az új tömbben helyet kapnak a pincerészben a rehabilitációs részleg 16 ággyal, az épület földszintjén a nőgyógyászati, az első emeleten a szülészeti osztály összesen 60 ággyal, míg a gyermekosztályt szintén 60 ággyal a második emeletre helyezik át. A nőgyógyászati és szülészeti osztálynak a kórház főépületéből történt átköltöztetésével létrejönnek a feltételek, hogy ez év folyamán ebbe az épületbe helyezzék el az orr-, fül- és gégeosztályt 25 ággyal.
Ebben az évben hosszú idő után a kórház megoldja a röntgenkabinet kérdését. Nevezetesen dr. Mihajlo Nikolić befejezte radiológusi szakosítását, és a röntgenkabinet új elhelyezést kap a kórház főépületében.
A neuropszichiátriai osztály dr. Živorad Ignjatović szakosításának a befejezése után, 1968-ben nyílik meg, és ideiglenesen a működő fertőzőosztály két szobájában helyezik el. A gyermek-, az orr-, fül- és gégegyógyászati osztálynak, valamint a röntgenkabinetnek a kórház régi épületéből történt átköltöztetésével helyhez jutottunk, így ebbe az épületbe helyezték át, és 34 ágyasra bővítették a neuropszichiátriai osztályt.
Ebben az évben a mikrobiológiai szakosítás befejezésére várakozva a kórház körletében új épület rendeltetésszerű építése vette kezdetét a mikrobiológiai szolgálat elhelyezése végett.
A belgyógyászati szolgálat keretében cukorbeteg-tanácsadó nyílik.
1969-ben dr. Lavicska László befejezi mikrobiológusi szakosítását, befejeződik a rendeltetésszerű új épület építése, és a mikrobiológiai szolgálat megkezdi működését.
Ugyanebben az évben dr. Zabosné dr. Renkó Anna befejezi a transzfuziológiai tanfolyamot, átveszi a transzfúziós kabinet irányítását, és ez a szolgálat a kórház főépületébe költözik a valamikori sebészeti rendelő és laboratóriumi szolgálat egy részének a helyére. 1969-ben dr. Komlós Sándor befejezi aneszteziológusi szakosítását, az aneszteziológiai szolgálat pedig különválik a sebészeti osztály kötelékéből, és önálló szolgálat lesz a sebészeti osztály helyiségeiben.
1970-ben dr. Ádám Ede belgyógyász szakorvos befejezi kardiológiai szubspecializációját, és ettől az évtől a kardiológiai rendelő megkezdi működését. Utána más orvosok is folytatják a továbbképzést, és szűkebb körű specializációra mennek az orvostudomány különféle ágazataiból.
1971-ben a kórház megoldja a patológus szakorvos hiányának a kérdését is. Ebben az évben fejezi be a szakosítást dr. Tóth-Abonyi István, és a jelenlegi raktár régi, roskadozó épületében ez a szolgálat is megkezdi rendszeres működését. Mint ahogyan már említettük, addig a patológiai szolgáltatásokat a szabadkai orvosok látták el. Ebben az évben kezdődött meg a vértranszfúziós szolgálat szükségletei végett annak az épületnek a bővítése, amelyben a mikrobiológiai szolgálatot elhelyezték.
1972-ben fejeződött be a mikrobiológiai szolgálat épületének a bővítése, és a vértranszfúziós szolgálat átköltözik az újonnan épült helyiségekbe.
A hetvenes években úgy találják, hogy a feltételek, amelyek között a fertőzőosztály működik, nem felelnek meg a szanitárius és egyéb követelményeknek, és akció indul olyan új épület emelésére, amelyben a kérdéses osztályt elhelyezhetnék. Elkészülnek a tervek, biztosítják az építkezéshez az eszközöket, de a beruházás nem kerül be Zenta község középtávú tervébe, és a zentai kórház legrégibb osztályát 1975-ben bezárják.
1976-tól ismét ügyvezetők irányítják a kórházat. Így 1976. I. 1-vel dr. Dragutin Đurićot nevezik ki ügyvezető igazgatóvá, aki ezen a poszton 1976. VII. 31-ig marad. Őt 1976. VIII. 1-vel dr. Dani Gáspár követi, aki az ügyvezetői teendőket 1978. II. 7-ig látja el. Dr. Danit dr. Milorad Ćurčić követi e tisztségen, aki 1982. II. 7-ig igazgatja a kórházat.
1976-ban, a fertőzőosztály bezárása után addigi épületének az átalakításával javulnak a feltételek, és ezekbe a helyiségekbe kerül a korábban a jelenlegi raktár helyiségeiben elhelyezett patológiai szolgálat. 1980-ban az addig szén raktározásra szolgáló fészert átalakítják, és ebben az épületben helyezik el az aneszteziológiai szolgálatot.
Minthogy a malignus betegségekben szenvedők megnövekedett száma miatt egyre nagyobb szükség mutatkozik gondozásukra, ugyanitt megnyílik az onkológiai gondozó. A cardiovascularis betegségek növekvő morbiditását számításba véve a belgyógyászati osztályon ugyanebben az évben koronáris egység nyílik négy ággyal és négy monitoros és központi egységből álló legkorszerűbb felszereléssel a szívbetegségben szenvedő betegek állapotának a figyelemmel kísérése végett.
1982. II. 8-tól 1990. VIII. 23-ig ismét dr. Dragutin Đurić a kórház igazgatója.
A zentai Egészségügyi ÖÉK 1981 és 1985 közötti középtávú tervében meghatározzák az általános, szakágazati és kórházi egészségvédelem fejlesztésének közös céljait és irányát. Ebben előnyt kap a házi gyógyítás mint a fekvőbeteg-ellátás olcsóbb formája, és a rendelőintézet igen rossz elhelyezési feltételei folytán tervbe veszik a Papp Pál iparitanuló-iskola épületének a felvásárlását és átalakítását a zentai rendelőintézet (egészségház) szükségleteire. Felvetődött egy új épület emelésének az ötlete is, de az előbbi megoldás jobbnak tűnt. Az említett iskolaépületet felvásárolták, majd tágas és korszerű rendelőintézetté alakították át.
Tekintettel arra, hogy az elsődleges egészségvédelem fejlesztése került előtérbe, a Vajdasági Egészségügyi ÖÉK eszközeinek támogatásával megkezdődik Zentán a rendelőintézet ún. "második szakaszának" építése, amelyben a gyermek- és diákgondozót, a gyógyszertárat és a sztomatológiai szolgálatot tervezték elhelyezni. Emellett a kórház körletében kezdetét veszi a járóbetegek utókezelésére szolgáló épület építése is, amely 1985-ben fejeződik be, és adják át a kórház alkalmazottainak, valamint a szolgáltatást igénylőknek. Ebben az épületben a fizikális gyógyászati és rehabilitációs szolgálatnak a földszintet elfoglaló részén kívül az emeleten helyet kapott még a kórház igazgatósága, továbbá a kórházkönyvtár az egészségügyi felvilágosításra szolgáló teremmel.
1986-ban a gyógyászati központbeli viszályok folytán előállt nehézségek leküzdése után beköltözhetővé vált a rendelőintézet második szakasza, és megkezdődött az újonnan elhelyezett szolgálatok működése. Így végleg rendeződött a rendelőintézet kötelékébe tartozó szolgálatok elhelyezése.
Az egyre bővülő terjedelem és az állandó fejlődés, továbbá a vértranszfúziós szolgálat működésének törvényi szabályozására vonatkozó követelmények folytán a szóban forgó szolgálat elhelyezésére szolgáló épületet újabb helyiségekkel bővítik, ezekben helyezik el a vér szerológiai feldolgozásához szükséges felszerelést és a tároláshoz szükséges raktárterületet.
1987-ben Zenta, Ada, Magyarkanizsa, Csóka és Óbecse községek képviselő-testületének és egészségügyi öék-ének önigazgatási megegyezést kellett volna kötniük a zentai kórház 1987-től 1990-ig terjedő fejlesztési programjának finanszírozására rendelt eszköztársításról. Minthogy mindenki előtt világos volt, hogy a felsorolt községek polgárai csaknem egyenrangúan veszik igénybe a zentai kórház szolgáltatásait, alá is írták az 1987. évben az egészségvédelem biztosítására vonatkozó szolgáltatások igénylőinek és szolgáltatóinak a kölcsönös jogairól, kötelezettségeiről és felelősségéről szóló önigazgatási megegyezést, amely valamennyi igénybevevő részére az ápolási nap egységes átlagos díjszabását irányozta elő, ami azelőtt nem volt szokásos. Az önigazgatási megegyezés érvényesítését a megegyezés minden egyes résztvevőjének a képviselőiből alakított egyeztető bizottságnak kellett ellenőriznie. Ezt az önigazgatási megegyezést 1988. IX. 30-án kellett volna aláírni, de a tárgyalások elhúzódtak, és amikor a pénzügyek realizálására került volna sor, minden füstbe ment. A kórház, akárcsak országszerte az egészségügy, mind súlyosabb helyzetbe került. Zenta község nem rendelkezett elegendő eszközzel a kórház eltartására és fejlesztésére, amelyben a teljesítőképességnek csupán egy harmadát vette igénybe, a szolgáltatások megfizettetése a Zentán kívüli öék-ektől pedig igen nehezen ment.
1988-ban elismerték a kórháznak a vajdasági egészségügyre különleges jelentőségű regionális kórház jogállását. Ebben az évben a kórház felszerelésének a 70%-át leírták mint elavultat és használhatatlant. A VSZAT illetékes szerveitől 200 millió dinár anyagi támogatás érkezett. Ebből a pénzből kiegészítették a sterilizációs felszerelést a sebészeti, ginekológiai és a műtéti ágazatú többi osztályokon, készüléket szereztek be a vér AIDS-vizsgálatához, és 130 milliós előleget fizettünk be új röntgenkészülék beszerzésére. Ez az intézkedés 60%-ra csökkentette a felszerelés leírtságát.
Az 1989. év a teljes egészségügy igen súlyos helyzetének az éve, ez a nehézség a zentai kórházat sem kerülte el. Az újságokban ez áll: "Koldusbotra jutott az egészségügy". Az adai és a zentai kisiparosok önkéntes pénzadományokat ajánlanak fel az egészségügy részére, ha azokat kiadásként adókönnyítés címén elismerik. A Kórház Tmasz-nak ebben az évben 3,2 milliárd dinár vesztesége van, főként a szolgáltatások rendszertelen kifizetése miatt Ada, Csóka és Magyarkanizsa egészségügyi öék-e részéről. Gondolni sem lehet semmiféle további fejlesztésre, legfeljebb a fennálló színvonal megtartására, de arra is nagyon nehezen.
A kórházigazgatói teendőket dr. Komlós Sándor 1990. VIII. 24-én veszi át, és végzi egészen nyugdíjazásáig, 1996. XII. 31-ig.
1990-ben az onkológiai gondozó a rendelőintézet helyiségeibe költözik át, helyére az ultrahangos diagnosztika felszerelése kerül, és létrejön az UH-kabinet.
Ebben az évben jelent meg az egészségvédelemről szóló törvény, amely új megoldásokat ajánl és kiutat a súlyos helyzetből. Előirányozza, hogy Zenta legyen az egészségügyi központ Zenta, Ada, Óbecse községek számára. A finanszírozás a községközi egészségügyi alapok által történne. Ennek a tervezetnek a megjelenése az elégedetlenség valóságos viharát kavarta fel Óbecse község lakosainak körében. Elsőként Óbecse község képviselő-testületének végrehajtó tanácsa és Vajdaság Dolgozó Népe Szocialista Szövetsége községi választmányának elnöksége reagált. Az óbecseiek nem kívánják az egészségügyi társulást Zentával, hanem Újvidéknél maradnának/térnének vissza. Lakossági gyűléseket hívtak össze, amelyeken olyan üzeneteket tettek közzé, hogy ha a tervezetet nem módosítják, és "nekik nem segít senki", tömeges tiltakozást jelentenek be Vajdaság SZAT Képviselőháza előtt. Meg kell jegyeznünk, hogy addig Óbecse lakosságának 51%-át gyógykezelték a zentai és 49%-át az újvidéki tartományi kórházban. Az óbecsei község tehát az újvidéki pénzalaphoz került, és mind a mai napig ennek a községnek a biztosítottai csak saját személyes kérelmükre és önfinanszírozás mellett jöhetnek gyógykezelésre Zentára. Ily módon sokak elé akadályt gördítettek, akik a zentai kórház szolgáltatásait szeretnék igénybe venni. Rohamosan csökkennek kórházunkban a gyógykezelt óbecsei biztosítottak ápolási napjai. Másrészt a magyarkanizsai község lakossága kezdeményezte, hogy ismét Zentán gyógykezeltethesse magát. Eddig ugyanis adminisztratív eszközökkel a szabadkai kórház szolgáltatásainak az igénybevételére kényszerítették őket. Különösen gyakorivá vált a nők követelése, hogy Zentán szülhessenek, és járhassanak nőgyógyászati vizsgálatokra. Hosszas tárgyalások után sikerült megállapodni, és a magyarkanizsaiak ismét járhatnak Zentára gyógykezelés végett. A pénzeszközök hiánya miatt a kórház személyzete is elégedetlen volt, különösen az orvosok. A foglalkoztatottak több mint a felének 2000 dináron alul van a fizetése. A dolgozók a kérdés megoldása végett a végső eszközökhöz folyamodtak. Az elégedetlenség a sztrájkba lépéssel érte el csúcspontját.
A gazdaság is megérezte, hogy az egészségügy milyen súlyos helyzetbe került. Zenta KKt végrehajtó tanácsa útján közös akció indult a kifogástalan működéshez az elavult felszerelés és a szűkös elhelyezés folytán alkalmatlanná vált sebészeti osztály felújításának a finanszírozására. A Tartományi Egészségügyi ÖÉK biztosított eszközöket Zenta, Ada, és részben Magyarkanizsa községek teljes gazdaságának, Zenta önálló kisiparosainak és polgárainak a részvételével a Vajdasági Bank támogatása mellett, majd 1991 augusztusában, a tervek elkészülése után hozzáláttak a sebészeti osztály újjáépítéséhez.
1992. VIII. 20. fontos dátum a kórház fejlődésének történetében. Ezen a napon adták át ugyanis egy igen szerény ünnepség keretében a sebészeti osztály vezető főorvosának az újjáépült új sebészeti osztály kulcsait. Az új felvételi-rendelői tömb, a gyógyászati gázok központi elosztójával rendelkező új műtő, korszerűen és jól felszerelt intenzívterápiás szoba korszerű elhelyezési lehetőséggel mind a betegek, mind a személyzet részére igen jó feltételeket biztosítottak a zentai kórházat igénybe vevők gyógykezelésére. Az újjáépítés lehetővé tette a különféle betegek különválasztását és az osztály felosztását általános és abdominális sebészeti, ortopédiai és urológiai részlegekre. A szóban forgó újjáépítés keretében a belgyógyászati osztályon új, 7 ágyas koronáris egység létesült.
1992. IX. 10-ével bezárólag megszűnik Zenta és Ada községek egészségügyi alapja. Az SZK új egészségbiztosítási törvénye alapján nagykikindai székhellyel az észak-bánsági körzet részére megalakul a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézet egészségügyi fiókja. A körzet megalakulásával Zenta, Ada, Magyarkanizsa, Csóka, Törökkanizsa és Nagykikinda községek az észak-bánsági körzet kötelékébe kerülnek, akárcsak az egészségügyi szolgálatok szervezése is. A körzethez 10 egészségügyi intézmény tartozik, mégpedig két egészségügyi központ (Zenta és Nagykikinda), 4 rendelőintézet (Ada, Magyarkanizsa, Törökkanizsa, Csóka), a nagykikindai gyógyszertár, a nagykikindai Egészségvédelmi Intézet, míg a törökkanizsai Szakosított Pszichiátriai Kórház és a magyarkanizsai Rehabilitációs és Rekreációs Központ olyan intézmények, amelyeknek a Szerb Köztársaság az alapítója. A körzet területén működő egészségügyi intézmények az SZK-nak az egészségvédelemről szóló új törvénye alapján szerveződnek. A Dr. Gerő István Egészségügyi Központ alapítói jogát Zenta község képviselő-testülete vette át, és azóta egyetlen jogi személyként működik, amely 4 szervezeti egységből áll. Ezek: a Rendelőintézet SZE, a Kórház SZE, a Gyógyszertár SZE és a Közös Szakszolgálat SZE. A kórházat 330 fekhellyel jegyezték be.
A korábbi években a kórház vásárolt egy akkor a legkorszerűbbek közé tartozó Siemens márkájú ultrahangkészüléket, de súlyos anyagi helyzete miatt nem állt módjában kifizetni. Az Egészségügyi Központ vezetősége az alapítóhoz, Zenta község képviselő-testületéhez fordult támogatásért, és 1992. IX. 17-én, a zentai KKt Végrehajtó Tanácsának Zenta község gazdasági szakembereivel kibővített ülésén akció indult a 178 000 DM adósságnak az eszközök társítása útján történő kifizetésére. Az indítványt egyhangúlag elfogadták, az egész akciót a Vajdasági Bank zentai fiókja bonyolította le, és a készülék a kórházban maradt.
A zentai katolikus és pravoszláv egyház képviselői az Egészségügyi Központ vezetőségéhez fordultak hely biztosítása végett a kórház körletében egy kápolna építése céljából. A kápolnát a hívők és egyes zentai vállalatok önkéntes adományaiból tervezték felépíteni. Az elhelyezést engedélyezték, és 1992. X. 25-én elhelyezték a kórház körletében felépítendő kápolna alapkövét. Az építmény 1994. X. 2-án készült el, és adták át a híveknek használatra.
Akárcsak az ország többi kórháza, a zentai kórház is igen nehéz időket élt át a volt Jugoszláviában kitört háború és az ENSZ Biztonsági Tanácsának az új Jugoszlávia ellen hozott büntető intézkedései (1992-től) folytán. Valamennyi foglalkoztatott szorgos erőfeszítései által a kórháznak sikerült minden segítségért folyamodónak megfelelő segélyt nyújtani. A rendkívül nehéz munkafeltételek közepette is mind a helybeliek, mind a nemzetközi humanitárius szervezetek támogatásával sikerült legalább minimálisan kielégítő szinten tartani a betegeknek nyújtandó egészségügyi segítséget. A vágtázó inflációnak, az ügyviteli feltételek állandó változásainak időszakában szinte lehetetlen volt biztosítani az eszközöket az egészségvédelem zavartalan működéséhez. De nem adtuk fel, sőt még többre is törekedtünk.
A neuropszichiátriai osztály elhelyezésére szolgáló épület rendkívül rossz állapota, a nedves falak, a megrongálódott vízvezeték és csatornázás miatt 1994-ben, amikor a dinár megszilárdult, határozat született az osztály újjáépítésére. Kidolgozták a terveket, biztosították a pénzeszközöket, és egy évnél alig hosszabb idő elteltével a neuropszichiátriai szolgálat megkezdhette a munkát a betegek számára készült, igen jól hasznosítható felvételi helyiséggel, korszerűen felszerelt, 7 ágyas intenzív szobával, külön férfi- és női osztállyal rendelkező felújított épületben. Az osztály azóta nyitott típusú.
Az újvidéki Orvostudományi Kar Oktatási és Tudományos Tanácsának 1994. IX. 28-án kelt határozata alapján a Dr. Gerő István Egészségügyi Központot szervezési egységeivel, a kórházzal és a rendelőintézettel együtt az újvidéki Orvostudományi Kar VI. évfolyamának egyik oktatási bázisává nyilvánították, 11 szakorvost pedig munkatárssá a belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat és szülészet, gyermekgyógyászat, gyógyászati rehabilitáció és általános gyógyászat ismereteinek az oktatására.
Az egyre súlyosabb gondok előtt sem hátrálva meg egyes szolgálatok még gyarapodtak is: 1995 folyamán a radiológiai, a mikrobiológiai és a sebészeti szolgálatok, 1996-ban pedig a vértranszfúziós szolgálat új felszereléseket kaptak, mint pl. Telestatix röntgenkészüléket elektronikai erősítővel, képernyős kijelzővel és angiográfiai tartozékokkal, AFP önműködő sötétkamrát, Mini Vidas legkorszerűbb önműködő immunoanalizátort, felszerelést az abdominális sebészet, nőgyógyászati és ortopédiai beavatkozások területén történő laparoszkópiai műtétekhez, valamint Fibrintimer koagulométert. Ez tette lehetővé, hogy 1995. VI. 17-én a zentai kórház sebészeti osztályán többek között elvégezzék az első epehólyag-laparoszkópiai műtétet, és így kórházunk egyike legyen a laparoszkópiai műtétek területén működő sebészek kiképzőintézményeinek, orvosaink pedig a laparoszkópiai sebészet káderképzésének oktatóivá váljanak.
Az 1996. év Szerbia egészségügyében új előírások meghozatalának az éve volt. Kidolgozták az egészségügyi intézmények új hálózatának, valamint kategorizálásának a tervezetét. Ennek célzata az volt, hogy az egészségvédelem súlypontja a körzet székhelyén levő egészségügyi központba helyeződjék át. Ennek a tervezetnek az alapján a körzet székhelyén kívüli kórházakban csupán négy osztály (belgyógyászat, sebészet, gyermek- és nőgyógyászat) és szakosított szolgálatok fenntartását irányozták elő, míg a többi osztályok a körzet központjában működő kórház kötelékébe kerülnének. Ez a tervezet viharos tiltakozást váltott ki, akárcsak Szerbia más vidékein, városunkban és környékén is. Reagált az Egészségügyi Központ minden illetékese, gyűléseket tartottak a községi képviselő-testületek mindazokban a környező helységekben, amelyeknek a lakossága a zentai kórház szolgáltatásait vette igénybe, felszólaltak az összes kormány- és ellenzéki pártok a zentai kórház jogállásának a védelmében.
Úgy értékelve, hogy az észak-bánsági körzet területén és különösen Zenta községben állami tulajdonban levő egészségügyi intézmények biztosítottságának és szervezettségének az eddigi színvonala kisebb eltérésekkel ésszerű, és megfelel a lakosság egészségvédelem iránti igényeinek és szükségleteinek, azzal a szándékkal, hogy ezt az állítást megerősítsék vagy megdöntsék, és ezzel összhangban befolyást gyakoroljanak a hálózat tervezetében és a törvény egyéb kísérő-előírásaiban az észak-bánsági körzetben és Zenta községben konkrétan az egészségügy állami szektorára vonatkozó előirányzott megoldásokra, a zentai Dr. Gerő István Egészségügyi Központ felkérte a belgrádi Orvostudományi Kart, illetőleg annak Szociális Gyógyászati, Statisztikai és Egészségügyi Kutatásokkal Foglalkozó Intézetét egy tanulmány kidolgozására Az egészségügyi szolgálat helyzete és további fejlődésének irányai az észak-bánsági körzetben különös tekintettel a zentai Dr. Gerő István Egészségügyi Központra címen. A kérdéses tanulmányt előkészítő szakértői csoport dr. Dragoljub Đokić docenssel mint fő kutatóval és a projektum vezetőjével az élen figyelembe vett minden egyes, a közgazdasági, kulturális, politikai és általános társadalmi jellegű és általánosan releváns tényezőket. Az összegyűjtött adatok, személyes betekintés és a körzet intézményeinek felelős vezetőivel folytatott tanácskozások alapján megfelelő észrevételek keretében elkészült az értékelés a zentai Egészségügyi Központ szervezéséről és munkájáról az 1992 és 1995 közötti időszakban. A szakértői csoport úgy találja, hogy "a zentai Egészségügyi Központ szervezettsége, munkája és munkaeredményei magas színvonalat értek el, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a kérdéses időszakban az intézmény milyen körülmények között működött". Az Egészségügyi Minisztérium is reagált, és amikor az egységes szerkezetbe foglalt szöveg is megjelent, a zentai kórháznak megmaradt az addig működő valamennyi osztálya és szolgálata.
1997. I. 1-jén dr. Szloboda Lászlót nevezik ki a kórház igazgatójává.
A kórház szülészeti osztálya 1997 folyamán teljes egészében csatlakozik a Baby Friendly programhoz, továbbá a Szoptatást Népszerűsítő Intézet bizottságának, az UNICEF-nek és a Szövetségi Egészségvédelmi Intézetnek az értékelése alapján 1998. II. 20-án a női egészségvédelmi szolgálat elismerő bizonylatot kapott, a kórházat pedig Baby Friendly Hospital - bababarát kórházzá nyilvánították, míg Zenta, Ada, Magyarkanizsa és Csóka községek a Római Alapokmány aláírásával "a ma gyermekei - a holnap polgárai"-nak községeivé minősültek. A zentai kórház így Vajdaság hatodik és az ország, 15. kórháza lett, amely ebben a tekintélyes elismerésben részesült, és ezzel a világ bababarát kórházainak napról napra bővülő családjához társult.
Tekintettel arra, hogy az 1998. év sem volt kedvező az Egészségügyi Központ pénzügyi helyzetére, nem került sor gyógyászati felszerelés beszerzésére, sem egyéb beruházásra, több figyelmet fordítottunk a káderképzésre, így ebben az évben 4 orvos befejezte a szakosítást, 4 pedig a szűkebb körű szakosítást (szubspecializációt).