1941 és 1945 között a kórházban az orvosok mellett irgalmas nővérek dolgoztak. Csupán négy ápolónő volt, ők tanították be a segédápolónőket. Mint azt dr. Vígh Ágoston közli, nekik 1945-ben el kellett hagyniuk az országot, mivel magyar állampolgárok voltak, de szerencsére néhány jól betanított segédápolónő itt maradt. Minthogy a kórház hosszú időn át megsínylette a szakképzett gyógyászati segédszemélyzet hiányát, a kórház igazgatósága azzal a kéréssel fordult a Zenta Járási Egészségügyi Tanácshoz, hogy engedélyezze egy egyéves segédápolónő-iskola megnyitását. Az engedélyezés után az iskola az 1955/56. tanévben meg is kezdte működését, és az az 1960/61. évig tartott. Az oktatók a kórház orvosai és segédszemélyzete voltak, a képzés gyakorlati része pedig az osztályokon folyt. Öt év alatt 169 személyt képeztek ki. Közülük 80-an dolgoztak a kórházban, a többiek pedig a környék rendelőintézeteiben (egészségházaiban) találtak munkát.
A kórház fejlődése során, az új épülettömb 1958-ban történt felépítésével a kórház befogadóképessége jelentősen bővült, ami az orvosi segédszemélyzet számának a további növelését tette szükségessé. A kórház igazgatósága egészségügyi középiskola megnyitását kérte Zentán. Az engedélyt 1959. IX. 16-án kapták meg, és az iskola megkezdte működését. A leendő ápolónők képzése a kórházi osztályokon folyt, az oktatók pedig a zentai kórház orvosai és főápolónői voltak. A végzett ápolónőknek csaknem a fele a kórházban, a többiek pedig a zentai rendelőintézetben és a környékbeli egészségügyi intézményekben helyezkedtek el. Sajnos 1983-ban az iskola megszűnt.
A nagyméretű munkaerő-elvándorlás folytán a zentai egészségügyi szervezetek ismét súlyos helyzetbe kerülnek az ápolónőhiány miatt, így az Egészségügyi Központ vezetősége és Zenta Községi Képviselő-testülete kéri és meg is kapja a Szerb Köztársaság Oktatásügyi Minisztériumának az engedélyét az egészségügyi iskola két tagozatának a megnyitására az 1995/96. tanévben. A gyakorlati oktatás ismét a kórházi osztályokon folyik, a szaktantárgyak oktatását pedig a Dr. Gerő István Egészségügyi Központ orvosai és főápolónői látják el.
A zentai Történelmi Levéltár írásos adatai arról tanúskodnak, hogy a kórház nemcsak segédápolónőket és ápolónőket, hanem orvosokat is képezett a vajdasági Tisza mente felső vidéke számára. A kötelező kórházi gyakorlatra felvett első orvos dr. Božidar Konjović volt 1923. IV. 12. és X. 20. között. Attól kezdve a mai napig Zenta, Ada, Magyarkanizsa, Csóka, Óbecse, Törökkanizsa és más helységek több mint 250 orvosa töltötte le kötelező kórházi gyakorlatát, szerezte meg alapvető gyakorlati ismereteit, és készült fel az orvostudomány különféle ágazataiból a zentai kórházban.
A szolgálatok és a kórházi osztályok fejlődésével létrejöttek a feltételek, hogy a kórház szakosításra is vegyen fel orvosokat, akik itt töltik el szakorvosi képzésük idejének klinikai képzés előtti részét. Az eltelt idő alatt több mint 170 orvos töltötte el a kórházi osztályokon a szakorvosi képzés idejének egy részét az orvostudománynak csaknem minden ágából. A zentai kórház és rendelőintézet 25 szakorvosát és szubspecialistáját nevezték ki a belgrádi és újvidéki orvosi karok szakorvosjelöltjeinek mentorául.
A Dr. Gerő István Gyógyászati Központban mindig is nagy figyelmet szenteltek a dolgozók szakmai továbbképzésére és felkészítésére. 1986 folyamán a zentai Gyógyászati Központ kötelékébe tartozó zentai és csókai kórházon kívüli szolgálatok általános orvosai kifejezték igényüket orvostudományi ismereteik megújítása iránt. Így 1986 óta tart az orvosok munka melletti folyamatos szakmai továbbképzése. A szakmai továbbképzés megszervezésébe a Gyógyászati Központ igazgatója mellett a Vajdasági Orvosegylet elnöksége is bekapcsolódott, miután kikérték véleményét a tanfolyamok programját és az orvostudomány egyes területeiről előadók biztosítását illetőleg.
A VOE biztosította a szakmai továbbképzésen való részvételt igazoló bizonylatokat és a kiváló szakembereket az oktatásban való részvételért megillető köszönőleveleket. Köszönőlevelet kapott minden előadó, bizonylatot pedig azok az orvosok, akik egy előre meghatározott számú előadáson részt vettek. A követelmény a szakmai továbbképzés időtartamától függően az előadások 50-75%-ának meghallgatása volt. A jelenlétről külön nyilvántartási könyvet vezettek a résztvevők névsora alapján, amelyre az egyének maguk iratkoztak fel. A köszönőleveleket és bizonylatokat az ünnepélyes záróülésen osztották ki, és a VOE elnökségének elnöke adta át. A továbbképzések ingyenesek voltak, az előadók esetleges költségeit a zentai Kórházon Kívüli Szolgálatok Tmasz ügyviteli alapjából fizették ki. A továbbképzés a Zenta községen kívüli résztvevők számára is ingyenes volt. Az előadókat megkérték, hogy előadásukat írásos formában készítsék el, és különlenyomatként megjelentetve minden orvosnak megküldték.
A fent ismertetett módon a zentai Dr. Gerő István Gyógyászati Központ öt szakmai továbbképzés-sorozatot szervezett, ezek a következők:
1. Általános orvosok munka melletti kétszemeszteres posztgraduális továbbképzése. A szakmai továbbképzés 1987. II. 11. és 1988. I. 12. között 33 terminusban, azaz 77 iskolai órán át tartott. Ennek keretében a Gyógyászati Központ Kórház Tmasz-ának 40 szakorvosa és szubspecialistája tartott előadást. A szakmai továbbképzésen 113 orvos, közöttük Zentáról 26, Nagykikindáról 15, Adáról 11, Csókáról 8, Óbecséről 13 és Törökkanizsáról 7 - összesen 80 általános orvos vett részt. A felsoroltakon kívül időnként 5 szakosításon levő orvos, 22 szakorvos és 6 orvossegéd (egészségügyi technikus) is jelen volt. Az elvégzett szakmai továbbképzésről szóló bizonylat megnyerése feltételeinek 34 orvos, azaz 42,5% felelt meg.
2. Munkaegészségügyi szakmai továbbképzés általános orvosok részére a munkaegészségügyi állomásokon. Ez a továbbképzés 1988. IV. 16. és 1988. VI. 18. között 8 terminusban, azaz 48 iskolai órán át tartott. A tantervet az újvidéki Orvostudományi Kar munkaegészségügyi tanszéke készítette el, az előadók pedig az említett tanszék tanárai voltak. A továbbképzésen 25 orvos vett részt, éspedig Zentáról 17, Adáról 3, Csókáról, Óbecséről, Magyarkanizsáról, Nagykikindáról és Törökkanizsáról pedig egy-egy. Bizonylatot a szakmai továbbképzés befejezéséről 11 orvos, azaz 44% kapott.
3. Mentőorvosi szakmai továbbképzés. A továbbképzés 1988. IX. 29. és 1989. I. 26. között 17 terminusban, azaz 45 iskolai órán át folyt. Az előadásokat a zentai Dr. Gerő István Gyógyászati Központ 28 szakorvosa és szubspecialistája tartotta. Összesen 70 orvos vett részt, köztük Zentáról 50, Nagykikindáról 9, Csókáról 7 és Adáról 4, 42 általános orvos, 10 szakosításon levő orvos, 10 szakorvos, 7 sztomatológus és 1 mérnök-biokémikus. Bizonylatot a szakmai továbbképzés elvégzéséről 19 orvos, azaz 45,2% kapott.
4. "Diagnosztikai módszerek a gyógyászatban" - szakmai továbbképzés. Ez a továbbképzés 1989. XI. 2. és 1990. VI. 15. között 20 terminusban, azaz 44 iskolai órán át folyt. Előadásokat az újvidéki és belgrádi orvostudományi karok, a belgrádi Katonai Orvostudományi Akadémia és a zentai Gyógyászati Központ kiváló szakemberei (34-en) tartottak. Különösen megtisztelő volt a részükre, hogy a szóban forgó továbbképzés keretében a párizsi Pszichoszomatikai-Pszichiátriai Intézetből Pierre Marti és Orijenka Matković professzorokat is vendégül láthatták. A továbbképzésen 211 résztvevő volt jelen, közöttük 167 magas szakképesítésű szakember és 44 orvossegéd, továbbá 55 általános orvos, 28 szakképesítésen levő orvos, 69 szakorvos, 5 pszichológus, 5 sztomatológus, 3 gyógyszerész, 1 biokémikus és 1 szociális dolgozó. A legtöbb résztvevő Zentáról volt: 136-an; Magyarkanizsáról 18, Topolyáról 15, Adáról 12, Óbecséről 11, Csókáról 8, Nagykikindáról 3, Szabadkáról 4, Zomborból 3 és Törökkanizsáról 1. Bizonylatot a szakmai továbbképzés elvégzéséről 30 orvos, azaz 18% kapott.
5. Az "Időszerűségek a gyógyászatban" szakmai továbbképzés. 1990. X. 4. és 1991. V. 30. között 20 terminusban, azaz 50 iskolai órán át folyt. Az előadásokat az újvidéki és belgárdi orvostudományi karok, a belgrádi Katonai Orvostudományi Akadémia, a zombori Gyógyászati Központ, a magyarkanizsai Gyógyfürdő CRR, a zágrábi Rebro KBC, a Magyar K és a zentai Dr. Gerő István Gyógyászati Központ kiváló szakemberei (25-en) tartották. A szakmai továbbképzésen 240-en vettek részt, közülük 51 általános orvos, 90 szakorvos, 18 szakosításon levő orvos, 11 gyógyszerész, 10 mérnök-biokémikus, 9 sztomatológus, 6 pszichológus, 39 orvossegéd, 2 orvostanhallgató és 4 nem gyógyászati szakosítású résztvevő. Főképpen a Tisza menti községekből érkeztek, éspedig Zentáról 151, Adáról 24, Magyarkanizsáról 19, Óbecséről 14, valamint Topolyáról 9, Nagykikindáról 8, Szabadkáról és Újvidékről 2-2, Törökkanizsáról és Zomborból 1-1. Bizonylatot a szakmai továbbképzés elvégzéséről 34 résztvevő, azaz 15% kapott.
Az orvosok munka melletti rendes szakmai továbbképzésének keretében a zentai Dr. Gerő István Gyógyászati Központban 1991. IV. 6-án egynapos szemináriumot tartottak orvosok, gyógyszerészek és biokémikusok részére "Egyéni farmakoterápia alkalmazása a gyakorlatban - szükségletek és lehetőségek" elnevezéssel. Az előadók Dragan Simić egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (Belgrád), Franjo Plavšić egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (Zágráb), dr. Markó Eleonóra, dr. Gagyi Olga, Bese Zoltán magiszter (Magyar K), Szedlák Valéria docens, az orvostudományok doktora (Újvidék) és Fehér Illés, a vegyészeti tudományok doktora (Zenta) voltak. Az előadások gyűjteményét is kiadták.
1991. IX. 28-án a Vajdasági Orvosegylet nőgyógyászati-szülészeti, valamint patológiai szakosztályaival együttműködésben "A vaginális törletek új klasszifikálása - Bethesda-rendszer" témára egynapos összejövetelt szerveztünk, melynek előadói dr. Berisav Berić akadémikus, egyetemi tanár, dr. Nada Šljapić egyetemi tanár (Újvidék), dr. Bodó Miklós, dr. Sápi Zoltán (Budapest), dr. Mladen Bročić egyetemi tanár (Belgrád), Adela Mašić, az orvostudományok magisztere (Zombor) és Tóth Tibor, az orvostudományok doktora (Zenta) voltak. Az itt elhangzott előadások gyűjteménye is megjelent.
A Vajdasági Orvosegylet megalakulása óta a zentai orvosok tevékenyen részt vettek annak munkájában, mind a SZOE-VOE Zenta, Ada és Magyarkanizsa részére alakult szervezetének, mind az orvostudomány valamennyi területét felölelő szakosztályoknak a keretében. Zenta az ilyen összejövetelek megtartása során különösen jó házigazdának bizonyult, és büszkén említhetjük, hogy Zentán tartották meg 1976-ban a VOE ORL-szakosztályának első (alakuló) gyűlését, míg sok esetben az egyes szakosztályok székhelye hosszabb időn át Zentán volt, minthogy a mi orvosaink voltak azok elnökei. A VOE szakosztályaival jelentősen közrejátszott és hozzájárult a fiatal orvosok oktatásához, valamint a múltban és jelenleg is Zentán dolgozó szakorvosok ismereteinek a felújításához.
A Zenta egészségügyi intézményeiben dolgozó orvosok mindig is találtak időt arra, hogy tudományos és kutatómunkával foglalkozzanak, és szakmunkáikkal számos összejövetelen, szemináriumon, szimpóziumon és kongresszuson vettek részt bel- és külföldön egyaránt. A Gyógyászati Központ 1991-ben adta ki a központ orvosai, sztomatológusai és tudományos munkatársai által írt munkák első bibliográfiáját, amely felölelte az 1965 és 1990 között a bel- és külföldi folyóiratokban megjelent vagy a szakmai gyűléseken elhangzott összes munkát. Ez a bibliográfia 59 szerző nevét és összesen 266 mű címét tartalmazza. A zentai kórház fennállásának 165. évfordulója alkalmából megjelenik a kiegészített kiadás is, amely már 81 szerzőt és 414 művet tartalmaz.
A fentebb elmondottak alapján a zentai orvosok széleskörűen ismertek és megbecsültek, úgyhogy több éves munkájuk folyamán sokakat társadalmi elismerésben is részesítettek a primáriusi cím odaítélésével. 1978-tól kezdve, amikor is dr. Kosiczky Ferenc lett a kórház első primáriusa, ezt a címet még dr. Kopasz Pál, dr. Petar Šaparenko és dr. Dévai Lajos nyerték el. Jelenleg az Egészségügyi Központ 95 orvosa, illetőleg 63 szakorvosa közül 13-an primáriusok. Ezek: dr. Božana Naumov, dr. Dragutin Đurić, dr. Dani Gáspár, dr. Zabos Jenő, dr. Szloboda László, dr. Molnár Ernő, dr. Živorad Ignjatović, dr. Milorad Ćurčić, dr. Zabosné dr. Renkó Anna, dr. Molnárné dr. Szabó Ildikó és dr. Milena Đurić a kórházból, valamint dr. Bojana Ljubojević és Rózsáné dr. Molnár Ilona a rendelőintézetből.
Az orvostudomány fejlődésével szükség mutatkozott a gyógyászat egyes ágazataiban bizonyos fajta szűkebb szakterületek szolgáltatásaira is, ezért a zentai orvosok közül sokan vállalkoztak meghatározott szűkebb körű szakosítás (szubspecializáció) megszerzésére újabb szakmai továbbképzésre törekedve. Az elsők között voltak: dr. Ádám Ede (kardiológia), dr. Márton Béla (gasztroenterológia) és dr. Sepsei István (nefrológia). Jelenleg 13 szubspecialistával rendelkezünk, közülük belgyógyászok dr. Božana Naumov és dr. Kovács István (gasztroenterológia), dr. Dragutin Đurić és dr. Dani Gáspár (kardiológia), dr. Zabos Jenő (endokrinológia), dr. Milojka Popović (hematológia); gyermekgyógyászok dr. Molnárné dr. Szabó Ildikó, dr. Vékonyné dr. Fajka Gizella és Muškinjáné dr. Montányi Gabriella (neonatológia), dr. Vasas Mihály (pulmológia), dr. Fehér Rózsa (kardiológia), Rózsáné dr. Molnár Ilona (gasztroenterológia) és neuropszichiáter dr. Živorad Ignjatović (szociális pszichiátria).
Az eltelt évek során orvosaink tudományos fokozatokat is nyertek az orvostudományi egyetemeken. A Gyógyászati Központban dolgozó első orvostudományok doktora dr. Nagy Imre volt, aki doktori értekezését a szociális orvostudomány és az egészségügyi szolgálat megszervezésének tárgykörében védte meg. Pillanatnyilag az Egészségügyi Központban az orvostudományok három magisztere: dr. Zabos Jenő, dr. Német Emese és dr. Szabó Erzsébet, valamint az orvostudományoknak három és a kémiai tudománynak egy doktora: dr. Milorad Ćurčić, dr. Božana Naumov, dr. Dragutin Đurić, illetőleg dr. Fehér Illés dolgozik.
Végezetül elégedettséggel kell megállapítanunk, hogy ilyen végzettségi szinttel a zentai Egészségügyi Központnál sokkal nagyobb központok sem rendelkeznek. Éppen ezért, minthogy orvosainkat az oktatóközpontok igen nagyra értékelik, a zentai Dr. Gerő István Egészségügyi Központot az újvidéki Orvostudományi Kar oktatói tudományos tanácsa 1994. IX. 28-i határozata alapján az újvidéki Orvostudományi Kar VI. évfolyamának oktatói tudományos bázisává nyilvánította. A szóban forgó határozat alapján szerződést kötöttek az újvidéki Orvostudományi Kar hallgatói részére folyó oktatás feltételeiről és módjáról, az Egészségügyi Központ 11 orvosát pedig munkatársakká választották az újvidéki Orvostudományi Kar VI. éves hallgatóinak oktatására, mégpedig a belgyógyászat területén: dr. Božana Naumov primáriust, az orvostudományok doktorát és dr. Zabos Jenő primáriust, az orvostudományok magiszterét, nőgyógyászat- és szülészetből: dr. Szloboda László primáriust és dr. Molnár Ernő primáriuszt, gyermekgyógyászatból: dr. Molnárné dr. Szabó Ildikó primáriust és Rózsáné dr. Molnár Ilona primáriuszt, sebészetből: dr. Farkas Emilt és dr. Miodrag Mrkšićot, fizikális gyógyászat és rehabilitáció területén: dr. Német Emesét, az orvostudományok magiszterét és általános gyógyászatból: dr. Kocsis Istvánt és dr. Vladimir Radonjićot. A Dr. Gerő István Egészségügyi Központban folyó oktatótevékenység koordinátorává dr. Milorad Ćurčić primáriust, az orvostudományok doktorát nevezték ki.
A munkaerő folytonos szakmai továbbképzése annak az alapvető törekvésnek a jegyében folytatódik, hogy betegeinknek minél megfelelőbb és minőségesebb egészségvédelmet nyújtsunk.