A zentai nőgyógyászati szolgálat fejlődésében három időszak különböztethető meg. Az első időszak fontos jellemzője, hogy a nők otthon, minden szakmai segélytől távol, a véletlennek és kuruzslóknak kiszolgáltatva szülnek. Amióta a kórházba az első okleveles orvos, dr. Csendits József megérkezett, vagyis 1838 és 1864 között részt vesz a bonyolultabb szülések levezetésében, minthogy azok rendszerint a kórházban fejeződnek be. Több alkalommal is kéri a Városi Tanácsot, hogy engedélyezze szülésznők (bábák) felvételét a kórházba és a kórházi szolgálatba. 1875. III. 30-án kezdi meg munkáját a kórházban az első szaksebész és szülész, dr. Glücksthal Adolf. Működése idején a szülő nők már szakszerű segélyben részesülnek. Ekkor a kórházi szülések már nem mennek ritkaságszámba. 1882-ben kapja a kórház az első okleveles szülésznőt Hauzer Matild személyében. Oklevelét a budapesti Orvostudományi Kar dékánja állította ki.
Amint az anyakönyvekből is látható, Hauzer Matild a szülések többségénél közreműködött. 1885-ben dr. Glücksthal Adolf kezdeményezésére a kórházban 8 ágyas tagozat nyílik a női betegségek gyógyítása és szülések levezetése végett.
1919. XII. 1-jén Zenta új nőgyógyász és szülész szakorvost kap dr. Justina Beleslin személyében, aki 1894-ben Szőregen született, és 1916-ban Budapesten szerzett oklevelet, majd dr. Tóth egyetemi tanárnál Budapesten szakosította magát nőgyógyászatra. Dr. Justina Beleslin nem volt kórházi orvos, magánrendelőt tartott, és csak hívásra működött közre a kórházban bonyolultabb szüléseknél. Elég gyakran találkozunk azonban a nevével nőgyógyászati beavatkozásokról vezetett jegyzőkönyvekben. A háborús pusztítások és emberi gondatlanság következtében meg nem semmisült, és ebből a korból fennmaradt gyógyászati dokumentáció alapján látható, hogy már 1911-ben gyakoriak voltak az olyan szülészeti beavatkozások, mint az extrakció, forceps, verzió, perforatio capitis és evisceratio. Az adatok arra utalnak, hogy az első totális hysterectomiát és colpoperineoplasticát Zentán már 1930-ban végrehajtották. Ezeket a beavatkozásokat dr. Vajda Lajos eszközölte, aki nem részesült külön nőgyógyászati kiképzésben, mégis ellátta az összes nőgyógyászati és műtéti beavatkozásokat az akkori kórház sebészeti osztályán. 1903 és 1935 között dolgozott a kórházban. Dr. Milivoj Borđoški sebész szakorvos 1920-ban kezdte meg működését a kórházban. Gyakran működött közre nőgyógyászati és szülészeti beavatkozások során is.
1942. I. 1-jén a kórház új helyre költözik, az aggok otthonának átalakított épületébe, és itt szülészeti osztály is létesült 10 ággyal a szülő nők számára. Ezzel veszi kezdetét a nőgyógyászati szolgálat fejlődésének második korszaka. Erre az jellemző, hogy az új osztály megnyitásával emelkedik a kórházi szülések száma. Az osztályon öt szülésznő dolgozik. Ettől kezdve vezetnek szülészeti iktatókönyvet, és az ott 1-es szám alatt feljegyzett első szülés 1942. I. 10-én történt. A szülő nő, Mura Andrásné harmadszor szült, mégpedig élő és időre született fiúgyermeket. Erre az időszakra a mai időkhöz képest szokatlanul nagyszámú szülés is jellemző. 1942-ben Zentán 804 szülés folyt le, közülük a kórházban 118. Ettől kezdve a kórházi szülések száma állandóan növekszik. Zentán az utolsó kórházon kívüli szülés 1972-ben történt. 1942-től a mai napig a kórházban 47 403 szülést vezettek le
1942-től a kórház szülészeti osztályát dr. Förgeteg János sebész szakorvos vezeti, 1945. XI. 20-tól pedig dr. Kis Oszkár nőgyógyász és szülész szakorvos kerül az osztályra, de az Egészségügyi Minisztérium rendeletével 1946-ban el is helyezik Zentáról, és ugyanabban az évben dr. Drenka Davidović nőgyógyász és szülész szakorvos érkezik, hogy a zentai kórházban dolgozzék. Nőgyógyászati és szülészeti műtéteken kívül az ő érdeme a szakrendelő megnyitása és a várandósokkal való foglalkozás bevezetése. 1949-ig dolgozott Zentán. A sebészeti osztályt ebben az időben dr. Milan Vujić sebész szakorvos vezette, és egészen 1956-ig az összes nőgyógyászati műtétet is itt látta el. Ebben az időszakban már vaginális hysterectomiát is eszközöltek. 1956-ban a kórházban bejegyzett szülések száma 471 volt.
A nőgyógyászati szolgálat története harmadik korszakának kezdete 1958 novemberére tehető. A kórház új épületrészlegének felépülésével 40 ágyas nőgyógyászati-szülészeti osztály nyílt. Első vezető főorvosa dr. Sima Teodorović, aki a Belgrádban 1958-ban letett szakorvosi vizsga után a zentai kórházban egészen 1963-ig dolgozik. Nagy ambícióval tevékenykedik az osztály létrehozásán és felszerelésén, de egyidejűleg megalapítja a város központjában elhelyezett anya- és gyermekvédelmi gondozó kötelékében a nőgyógyászati gondozót is. Ideérkezésével veszi kezdetét a nőgyógyászattal és szülészettel kapcsolatos oktatás is. Az első nőgyógyászati és szülészeti szakosításra a városi kórházban 1960-ban került sor. Az első jelölt dr. Morvai Antal, és a szakorvosi vizsgát 1964-ben tette le Belgrádban, majd nőgyógyász és szülész minőségben dolgozik a kórházban, később pedig a Dr. Gerő István Gyógyászati Központ igazgatója lett. A megnyitás után azonnal kiderült, hogy az osztály rendelkezésére álló ágyak száma nem elegendő, így dr. Morvai Antal hozzájárulásával oldódik meg a kérdés oly módon, hogy új kórházi épületrész emelésébe kezdenek. 1968-ban be is fejezik, így a nőgyógyászati és szülészeti szolgálat át is költözhet az új épületbe, ahol a mai napig is működik.
1963-ban dr. Sima Teodorović távozásával a nőgyógyászati és szülészeti szolgálat új, ezúttal a második vezetőjét kapja dr. Petar Šaparenko személyében, aki igen ambíciózus, becsületes, nagyfokú szervezőkészséggel rendelkező egészségügyi dolgozóként a zentai kórházban korszerű nőgyógyászati munkacsoportot hoz létre, megalapítja a terhességi és fogamzásgátlási tanácsadót, a gondozói munkamódszert irigylésre méltó szintre emelte, és megalapította a citohormonális laboratóriumot. Betegei és az egészségügyi dolgozók egyaránt nagyra becsülték és tisztelték, hosszú éveken át volt a Vajdasági Orvostársulat és a Szerb Orvosegylet nőgyógyászati szakosztálya igazgató bizottságának, valamint a Ginekologija i opstetricija (Nőgyógyászat és Szülészet) c. folyóirat kiadóbizottságának a tagja, Vajdaság Autonóm Tartomány Egészségügyi és Népjóléti Titkársága 1972-ben a primáriusi címet adományozta neki. A nőgyógyászati szolgálat vezetőjeként 1973-ig dolgozott Zentán. Ennek során négy jelölt fejezte be a szakosítást ezen az osztályon.
A nők egészségvédelmének harmadik korszakát Zentán a nők teljes körű egészségvédelme jellemzi a Tisza-vidék egész területén. Összehasonlítva a nőgyógyászati és -egészségvédelmi szolgálat fejlődésének második és harmadik időszakát az újszülöttek kihordottsága tekintetében, a következők jellemzők, figyelhetők meg: az érettek részaránya ettől kezdődően a mai napig csaknem állandóan 90% felett mozog némi további növekedési irányzatot mutatva. A harmadik fejlődési szakaszban a koraszülés csökkenő irányzatú, akárcsak a halvaszületésé is. Bizonyos összefüggés figyelhető meg a halvaszületés jelensége és a szülészeti beavatkozások számának alakulása között.
A szolgálatban 1966-ban vezetik be a szülészeti beavatkozásokat. 1971-től a forcepset mint intervenciót nem alkalmazzák ebben a szolgálatban. 1970-ben a nőgyógyászati-szülészeti szolgálat ultrahangos készüléket kap, és ettől kezdve ultrahang segítségével rendszeresen kísérik figyelemmel a terhességet, és diagnosztizálják a női betegségeket.
A szolgálat 1996-tól lát el laparoszkópiás beavatkozásokat. Ugyanebben az évben a szülészeti részleg egy része áttér a Baby Friendly programra, 1997-ben pedig az egész osztály bekapcsolódik, úgyhogy 1998. II. 19-én és 20-án a Szoptatásfejlesztési Intézet bizottságának értékelése alapján a Kórház üzemegység nőgyógyászati szolgálatát Baby Friendly Hospitallá - azaz Gyermekbarát kórházzá, Zenta, Ada, Magyarkanizsa és Csóka községeket pedig a jelen és a jövő gyermekeinek városaivá nyilvánították.
Az eltelt 40 év alatt a nőgyógyászati és -egészségvédelmi szolgálatnál a következő orvosok töltötték le a szakosítási időt: dr. Morvai Antal, dr. Vida Šuvak, dr. Molnár Ernő, dr. Szloboda László, dr. Bacsi László, dr. Vladislav Kiler, dr. Mészáros Antal, dr. Radomir Marić, dr. Krancz Ferenc, dr. Pecze István, dr. Slobodan Parezanović, dr. Nikola Davidović, dr. Póth Ildikó, dr. Slobodan Tokin, dr. Zámborszki Ilona, dr. Branislav Branovački, dr. Kalmár Jenő, dr. Fajka Róbert, dr. Horváth Edit, dr. Balogh András, dr. Eszes József, dr. Kovács Katalin, dr. Slobodan Milijaš, dr. Dragan Mendebaba, dr. Slobodan Živković és dr. Želimir Popović.
A nőgyógyászati szolgálatban jelenleg 57 rendszeresített munkahely van, köztük 7 nőgyógyász és szülész szakorvos, továbbá 2 szakosításon levő orvos számára. Két szakorvos rendelkezik primáriusi címmel, dr. Szloboda László és dr. Molnár Ernő pedig az újvidéki Orvostudományi Kar VI. évfolyamán a nőgyógyászat és szülészet tantárgy oktatásában munkatársak.
Az osztályon évenként 1000 szülést és 350 műtétet vezetnek le (az osztály csökkentett kapacitással működik). Két külön részlegre oszlik: a nőgyógyászatira és a szülészetire, korszerűen felszerelt szülőteremmel és műtővel rendelkezik. Az osztályon évenként mintegy 25 000 ápolási napot töltenek el.