Brestyánszki Boros Rozália: Fanyar ódium
4. Maximalizmus
Rita, Gál.
A szerkesztőségben.
Rita az laptopján pötyög valami szöveget.
Gál jön.
GÁL: Rita!
RITA: Szevasz, Gál.
GÁL: Mit csinálsz még itt?
RITA: Dolgozok.
GÁL: Mindjárt éjfél!
RITA: Tudom.
GÁL: Mért nem mész már haza, kislány?
RITA: Ezt be akarom fejezni.
GÁL: Megvár az holnap is. Egyébként nagyszerű riportot csináltál a Fenyvesivel. Rendesen megizzasztottad. Gratulálok.
RITA: Ja. A temetkezési báró. Egy szemét gazember. Más tragédiáján élősködni... Azért most kíváncsi vagyok, hogy vakarja le magáról a pénzügyi ellenőröket...
GÁL: De most már menjél szépen haza a párodhoz.
RITA: Már úgyis alszik. Ezt meg meg nem várhat holnapig.
GÁL: Mi az?
RITA: A nyilatkozatod szövege.
GÁL: Micsoda?
RITA: A nyilatkozatod szövege. Épp most fejeztem be.
GÁL: Az én nyilatkozatom szövege?
RITA: Igen. Átírtam.
GÁL: Már rég fenn van a neten.
RITA: Leszedtem.
GÁL: Mit csináltál?! ... Mégis, hogy gondoltad ezt?
RITA: Muszáj volt.
GÁL: Na ezt most fejezzük be. Kelj fel onnan.
RITA: Ahogy akarod. Csak előbb nézd át.
GÁL: Nem érdekel. Indulj.
RITA: Megyek. Csak olvasd el, kérlek.
GÁL: Nem olvasok el semmit. Holnap megbeszéljük,
RITA: Oké. De kérlek, a TVH-nak nézz utána, mielőtt beszélsz róla. (öltözik, indul kifelé)
GÁL: (beleolvas a gépen a szövegbe) Várj...
Rita megáll, vár.
GÁL: Mi ez?
RITA: Mondom. A szöveged. Csak egy kicsit átalakítottam.
GÁL: De... mi alapján? Honnan szedted ezt?
RITA: Nem biztos, hogy mindent tudtál a TVH-ról, amikor megírtad.
GÁL: Hallgatlak.
RITA: A TVH a közösségi érdekek maximális képviselője. Egy független szervezet, amelyben egyetlen pártaktivista vagy politikailag érdekelt fél sem vesz részt...
GÁL: És?
RITA: ...és egyetlen párt sem bújik meg mögötte. Ugye? (szünet) Olvasd.
Gál olvas, Rita lassan visszasétál.
GÁL: (olvas) Ezt nem hiszem el.
RITA: Most derült ki. Két órája tették fel a netre. Egyelőre még nem kapták fel a hírt, de robbanni fog, az biztos.
GÁL: (olvas) Bassza meg.
RITA: Bizony. Holnap a helyi televízióállomás főszerkeszőjeként lenyilatkozod, hogy a TVH elkötelezett támogatója vagy, és rögtön utána pedig kiderül, hogy a TVH a HDSZ fedőneve. Ki hiszi majd el, hogy nem a HDSZ embere vagy?
GÁL: Na nem.
RITA: De igen.
GÁL:Ez biztos...?
RITA: Nézd meg a forrásaimat.
GÁL: (olvas) Megáll az eszem. Rohadt, gerinctelen, hernyó banda. Beszopattak, bazmeg. Ezt nem hiszem el.
RITA: Ja. Csakhogy te egy televíziós csatorna főszerkesztője vagy.
GÁL: Eszembe se jutott, hogy...
RITA: Ez volt a céljuk.
GÁL: Átírtad az egészet?
RITA: Át.
GÁL: Hogy?
RITA: Olvasd el végig. ... Kérsz egy kávét?
GÁL: (miközben olvas) Ne. Most inkább hozz valami mást. Benn van a szekrényem alsó polcán, a szaknévsor mögött.
Rita kimegy.
(miközben olvas) És tölts magadnak is egy pohárral.
RITA: (kintről) Vodka!?
GÁL: Ja. Nincs szaga.
RITA: (jön két vizespohárral a kezében) Csak ezeket a poharakat találtam.
GÁL: Nabazmeg, ha ezt most nem veszed észre...
RITA: Hát igen. Ja, utólagos engedelmeddel, lekértem Annától a weboldal admisztrátori jelszavát. Remélem nem haragszol. Csin-csin. (koccint)
GÁL: Egészségedre. Dehogy haragszom. Meddig volt fönn a szövegem a neten?
RITA: Egy-két órát.
GÁL: Talán nem cuppantak még rá... Köszi.
RITA: Nincs mit. Ez a dolgom... (lenyeli a maradék vodkát a pohárból) Ez jól esett... Most érzem csak, mennyire fáradt vagyok...
GÁL: Honnan tudtad, hogy mi van a háttérben?
RITA: Hallottam valami pletykát.
GÁL: Hol?
RITA: Innen is, onnan is. Nyitva tartom a fülem.
GÁL: Ide figyelj, helyet cserélsz a Nellával.
RITA: Mért?
GÁL: Azt akarom, hogy a közelemben legyél.
RITA: Jó, ahogy szeretnéd, nekem mindegy...
GÁL: Holnaptól.
RITA: Oké... Iszonyúan nyúzott vagyok...
GÁL: Azt elhiszem. Én meg közben nyugodtan ülök a babérjaimon és etetem a Két Tölgyfában a Harmat főszerkesztőjét. Megmaszírozzam a vállad?
RITA: Az jól esne.
GÁL: Emeld fel a hajad... (maszírozza) Ettél már ma valamit?
RITA: Majd hazafelé beugrok egy éjjelnappaliba... Úgysincs otthon semmi.
GÁL: Mivel jöttél?
RITA: (megcsörren a mobilja) Taxival. Bedöglött a kocsim, és... (olvassa a telefonja kijelzőjét) A férjem. (felveszi) Szevasz, nem alszol még? ... (Gál abbahagyja a maszírozást, de Rita int, hogy folytassa, hát folytatja) Igen, még itt vagyok. ... Nem fizettem be. ... Mit jössz most ezzel? ... Igen, tudom, hogy megígértem, de nem tudtam átszaladni! Nincs időm ilyesmivel foglalkozni! Neked mért volt nehéz beülni a kocsiba és befizetni azokat a kurva számlákat?! ... Nem érdekel! Akkor kikapcsolják! (kinyomja a telefont, élvezi a masszázst) Ez nagyon jó.
GÁL: Hazavigyelek?
RITA: Rendes vagy.
GÁL: És útközben bekapunk valami rendeset. Sokkal tartozom neked.
<| 3. Indolencia || 5. Válságmegoldás |>