- hangok játéka járulékos elemekkel -
Személyek:
(Munkagépek zúgásának hangja nyitja meg a hangjátékot: egy gyár belterében nagyban folyik a termelés. Esztergapadok, hegesztés, köszörülés. Fémmegmunkálással foglalkoznak ebben az üzemben. Fémes, rideg hangok kavalkádja. A munkagépek zúgásából azonosíthatóvá kell válnia a helyszínnek.
A háttérben egy idő után rádió hangjaira ismerünk. A gépzúgás és fémhangok mögött zene szól. Azra: A šta da radim.
Mindebben a hangzavarban teljesen váratlanul, visszhangzó, erőteljesen kopogó léptek hangjára figyelünk fel.
Figyelmünkkel a léptek kopogását követjük, amely a gyárcsarnokból egy kisebb helyiségbe vezet bennünket. A gépek zúgása itt valamivel halkabb, a zene viszont erősebben hallatszik, tehát ebben a kisebb helyiségben van bekapcsolva a rádió.)
Emil: Már megint nem sikerült senkivel sem elcserélnem ezt az éjszakai műszakot. Amikor nekem volna szükségem rá, pont akkor nem hajlandó senki sem cserélni!
József: Csukd be az ajtót.
(Irtózatos erejű ajtócsapódást hallunk. Ezt követően a gépzúgás egészen elhalkul, most olyan halkan halljuk, mint az imént a rádióból eredő zenét a gépzúgás mögött. A zene, majd később a bemondónő hangja a rádióból most már teljesen tisztán hallatszik.)
József: Koncertre akartál menni?
Emil: Noná! De az utóbbi időben minden buliról lemaradok. Amikor valami igazán nagy buli van, én mindig itt rohadok a gépek mellett!
(A zene a rádióból elhalkul, de nem a zeneszám végén, hanem két sor között, teljesen váratlanul, a dal egy olyan pontján, ahol a legkevésbé sem számítana ilyesmire a hallgató.)
Emil: No, mi lelte ezt? Lemerült a tranzisztorod?
Bemondónő: (hangja a tranzisztorból.) Kedves hallgatóink, most megszakítjuk éjszakai zenés műsorunkat. Ebben a pillanatban kaptunk egy hivatalos közleményt, amely nem tűr halasztást. (Olvasni kezdi:) 23 óra 17 perckor, tehát alig negyed órával ezelőtt, tragikus közúti szerencsétlenség történt városunk határában. A Vadászházban megtartott nagyszabású könnyűzenei koncert után hazafelé tartva öt fiatal életét vesztette, hatodik társuk pedig súlyosan megsérült, amikor személygépkocsijukkal egy tehervonatnak ütköztek a villanytelep melletti vasúti átjárónál. A hivatalos közlemény szerint ugyanis az autóban hatan ültek. Mint az illetékesek elmondták, a vasúti átjáró fénysorompója néha olyankor is tilosat jelez, amikor nincs a közelben vonat, ezárt a gépkocsivezetők gyakorlatává vált, hogy figyelmen kívül hagyják a fénysorompó jelzését és áthajtanak a síneken. Így történhetett ez a baleset is, azzal, hogy a szemtanúk elmondása szerint a fiatalok megelőzték az átjáró előtt várakozó két autót és az éppen elhaladó tehervonatnak ütköztek. A balesetben életét vesztette Totišasegi Aleksandar, Nikola Preradović és Branislav Popov gimnazista, valamint Verica Sukur és Mira Kojić nyolcadik osztályos tanuló. Súlyos sérüléseket szenvedett Veselin Stjepanović tizennyolc éves fiatal, akinek az állapota, a kórházi közlemény szerint, kielégítő. A baleseti sebészet ügyeletes főorvosának elmondása szerint, a fiúnak megrepet a lépe, ezért megműtötték, és eltávolították azt, emellett azonban arccsont- és bordatörést is szenvedett. Az arcát a későbbiekben, amint az állapota lehetővé teszi, újra meg kell majd műteni. Az elhunyt fiatalokat valószínűleg holnap helyezik majd örök nyugalomra. Ezzel a tragikus balesettel kapcsolatban a stúdiónkba várjuk városunk polgármesterét és a rendőrség közlekedési és közbiztonsági szóvivőjét, akikkel még az éjszaka folyamán városunk közbiztonságáról, az utóbbi időben megszaporodott, a maihoz hasonló, fiatal áldozatokat követelő balesetekről, valamint a közutak biztonságáról és a közlekedés feltételeinek szükséges javításáról beszélgetünk majd. A beszélgetésbe hallgatóink is bekapcsolódhatnak, ha tárcsázzák a már ismert telefonszámainkat, amelyeket műsorunk folytatásában még majd ismertetünk is. Stúdióvendégeink már elindultak ide, a Rádió épületébe, tehát várhatóan perceken belül megérkeznek. Amint ideérnek, beszélgetésünket azonnal elkezdjük. Munkatársaink addig is a baleset helyszínén, a villanytelep melletti vasúti átjárónál tartózkodnak, s amint bármilyen újabb információkhoz jutnak, élőben azonnal jelentkeznek, hogy első kézből tájékoztathassuk hallgatóinkat. Adásunk folytatásában, amíg vendégeink meg nem érkeznek stúdiónkba, egy zenei összeállítással rójuk le kegyeletünket a ma éjszaka tragikusan elhunyt fiatalok emléke előtt. Zenei szerkesztőnk, Fodor Oszkár egy az alkalomhoz illő vállogatást rögtönzött erre a szomorú alkalomra.
(Rockzenei hangszerelésben felhangzanak Chopin gyászindulójának közismert nyitó szólamai, majd egy gitárszóló variálja ugyanazt a témát.
A hangjátéknak ettől a pillanattól, a külön megjelölt pontok kivételével, úgy kell hangzania, mint egy nagyszabású zeneműnek, melynek szerkezetén belül, zeneileg megkomponáltan, a különféle zenei stílusok, irányzatok és műfajok tökéletes összhangban, nemhogy csak megférnek egymással, de váltakozásuk meghatározott kifejezőerővel is bír. Külön jelentősége van ennek azokon a pontokon, ahol a zene a tartalomhordozó, azaz a történeti szál a zene által fejlődik tovább.)
Kinga: (a gitárszól végeztével annak rockzenei - basszusgitár és dob - kísérete is elhalkul, s az így előállt csendben csak Kinga énekhangján, szólóban, enyhén népies tolmácsolásban halljuk Johann Christian Günther Gauedamus igitur. című szerzeményének egy versszakát Nagy Ferenc átköltésében.)
- Fel örömre! Hisz ma még
- Ifjú szívünk, lelkünk.
- Ifjúságunk tovaröppen,
- Aggok útját járjuk csöndben,
- Sírba hervad éltünk.
(Nagyzenekari feldolgozásban felhangzik a Gaudeamus igitur. közismert dallama. Insztrumentális változatban halljuk csak a zenei feldolgozást egy versszaknyi terjedelemben, majd megszólal a női kórus.)
Női kar: (énekel.)
- Gaudeamus igitur,
- Iuveneus dum sumus;
- Post iucundam iuventutem,
- Post molestam senectutem
- Nos habebit humus.
- Ubi sunt, qui ante nos
- In mundo fuere?
- Transiere ad superos,
- Adiere ad inferos,
- Ubi iam fuere.
(A második versszak elhangzása után egy tenor veszi át az énekszólamot, ő folytatja a dalt. A zenei kísérete ugyanaz a nagyzenekari feldolgozás marad.)
Tenor: (énekel.)
- Viva nostra brevis est,
- Brevi finietur.
- Venit mors velociter,
- Rapit nos atrociter,
- Nemini parcetur.
Női kar: (változatlan zenei kísérettel énekel.)
- Vivat academia,
- Vivant profesores,
- Vivat membrum quodlibet,
- Vivant membra quaelibet,
- Semper sint in flore!
(A zenei kíséret a negyedik versszak elhangzása után csak egy szóló hegedűre és az azt kísérő zongorára apad.)
Kinga: (ismét népies hangzású tolmácsolásban, a hegedű és a zongora kíséretével, szintén Nagy Ferenc átköltésében énekli a következő versszakot:)
- Iskolánk is éljen hát,
- Virágozzék mindig!
- Éljenek a jó tanárok,
- Velük együtt a diákok,
- Örömben sírig!
(A versszak végeztével a hegedűszó eltér a Gaudeamus igitur. dallamától és szabad improvizációkban folytatódik tovább; szólója alapmotívumaiban azonban a továbbiakban is többször ráismerhetünk az eredeti témára.)
Öregasszony: (nem színésznői hangja van, a felvételnek inkább a néprajzosok által gyűjtött, eredeti adatközlők által hangszalagra énekelt népdalokra kell emlékeztetnie, azzal a különbséggel, hogy ez az Öregasszony most nem énekel, hanem imát mond; hangja hátterében a hegedűszó mindvégig érzékelhetűen jelen van; a hegedű hangja az ima végéhez közeledve egyre "sírósabb" lesz; olyan hangnak kell ennek lennie, mint amilyenre népzenész körökben azt szokták mondani, hogy "sír a hegerűje".)
- Hiszek egy Istenben,
- mindenható Atyában,
- Mennynek és Földnek Teremtőjében
- és a Jézus Krisztusban,
- ő egy fiában, a mi Urunkban,
- aki fogantaték Szentlélektől,
- születék Szűz Máriától,
- kinzattaték,
- Pontius Pilátus alatt megfeszítteték,
- meghala és eltemetteték,
- szála alá poklokra,
- harmadnapon halottaiból föltámada,
- fölmene a Mennyekbe,
- ül a Mindenható sten jobbja felől;
- onnan lészen eljövendő ítélni
- eleveneket és holtakat.
- Hiszek a Szentlélekben,
- egy katolikus keresztény anyaszentegyházban,
- szenteknek egyességében,
- bűnöknek bocsánatában,
- testnek feltámadásában
- és az örök életben!
- AMEN!
(Az "AMEN!" elhangzásával a hegedűszó is teljesen elveszik, elhal a háttérben, s a helyében azonnal felhangzik egy bluesgitár.)
Tibor: (egy szál gitár kséretében, blues feldolgozásban énekli Johann Christian Günther iskolai himnuszának két versszakát.)
- Gaudeamus igitur,
- Iuvenus dum sumus;
- Post iucundam iuventutem,
- Post molestam senectutem
- Nos habebit humus.
- Vivant omnes virgines
- Fasciles, formosae!
- Vivant et mulieres
- Tenerae, amabiles,
- Bonae, laboriosae!
Bemondónő: (a blueszene továbbra is megmarad hangja hátterében.) Kedves hallgatóink! Adásunk folytatásában hallgassák meg ifj. Sóti János Megbocsájtok című költeményét Fodor Kinga színművésznő előadásában.
Kinga: (ifj. Sóti János Megbocsájtok című versét szavalja:)
- De sok bánat szűnne meg, és de sok átok,
- Ha ezt a szót hallanám, hogy megbocsájtok.
- Megállna a síró szemek könnypatakja,
- Ha mindenki tiszta szívből megbocsájtana.
- Ez a világ nagyon beteg, sírva kiált,
- Pedig tudós nagy emberek gyógyítgatják.
- De hiába! Nem szűnnek a sóhajtások,
- Míg ezt a szót nem hallom, hogy "megbocsájtok".
- A nemzetek zúgnak, itt-ott ki is törnek,
- Vért adnak enni ezen szomjas földnek!
- Azért vannak szántóföldön szétszórt sírok,
- Mert nem hallom ezt a szót, hogy "megbocsájtok"!
- Nagy emberek bíztak szebb, jobb jövőben,
- Hogy szebb gondolat ül majd az emberek szívében.
- Nos, lássuk csak, mit hoztak a századok?
- Most sem hallom eme szót, hogy "megbocsájtok".
- Úgy vágyok e szó után, de mindhiába,
- Ellenség lett apa-fiú, anya-lánya.
- Mért vannak a gyakori házassági elválások?
- Mert nem hallom ezt a szót, hogy "megbocsájtok".
- Én Istenem, merre menjek, mit is tegyek,
- Ezen kedves szóra vajon hol lelhetek?
- Bolyongó lábakkal bércre hágok, völgybe szállok,
- De nem hallom ezt a szót, hogy "megbocsájtok".
- Így keresve feljutok a Golgotára,
- Rápillantok a középső keresztfára.
- Ki rajta függ, így szól tihozzátok,
- Jöjjetek el hozzám, én mindent "megbocsájtok".
- Örömömben átölelem a keresztfát,
- Felismerem rajta a nagy Isten fiát.
- Én Istenem! Ezen szóért hálát adok,
- És most úgy érzem, én mindenkinek
- MEGBOCSÁJTOK!
(A blueszene "előlép" a háttérből, azonban most már nemcsak egy gitár, hanem egy teljes blueszenekar játszik.)
Tibor: (bluesénekesként énekel.)
- Gaudeamus igitur,
- Iuvenes dum sumus;
- Post iucundam iuventutem,
- Post molestam senectutem
- Nos habebit humus.
(A zenei átmenetek a továbbiakban versszakonként következnek, azzal, hogy a különböző, egyre keményebb és vadabb rock- és más könnyűzenei műfajok a versszakok közötti rövid, insztrumentális, átvezető részekben szinte egymásba folynak, nem éles váltásokként következnek be, tehát egy-egy változás nem von maga után törést a zenefolyam, a dal szerkezetén belül, hanem épp ellenkezőleg, a zenei műfaji változások szinte szrevétlenül, természetesnek vélhető módon következnek be.)
Tibor: (rockzenei kísérettel énekel; hangja és énekstílusa a továbbiakban minden esetben a zenei műfaji változásokhoz igazodik.)
- Viva nostra brevis est,
- Brevi finietur.
- Venit mors velociter,
- Rapit nos atrociter,
- Nemini parcetur.
(A zenei kíséret hard-rockba vált.)
Tibor: (a zenei változáshoz igazodva folyatja énekét.)
- Vivat academia,
- Vivant profesores,
- Vivat membrum quodlibet,
- Vivant membra quaelibet,
- Semper sint in flore!
(A zenei kíséret heavy-metalba vált.)
Tibor: (heavy-metal énekesként:)
- Vivant omnes virgines
- Fasciles, formosae!
- Vivant et mulieres
- Tenerae, amabiles,
- Bonae, laboriosae!
(A zenei kíséret spead-metalba vált.)
Tibor: (spead-metal dalszövegként énekli Johann Christian Günther sorait.)
- Vivat et res publica
- Et qui illam regit,
- Vivat nostra civitas,
- Maecenatum caritas,
- Quae nos hic protegit!
(A zenei kíséret death-metalba vált.)
Tibor: (death-metal zenekar énekeseként.)
- Pereat tristitia,
- Pereant osores,
- Pereat diabolus,
- Quivis antiburschius
- Atque irrisores!
(A zenei kíséret a hangjátéknak ettől a pontjától ellentmondást nem tűrő punkzenébe csap át. Előbb felhangzik a Sex Pistols együttes Anarchy In The UK című zeneszáma, majd fokozatosan visszatér a már ismert zenei témára, amire azonban Tibor ezúttal egy egészen más, eleddig ismeretlen szöveget énekel.)
Tibor: (punkénekesként.)
(Ebben a pillanatban tömegricsaj, koncerthangok vegyülnek a zenébe, mintha egy punkkoncerten lennénk. Bekiáltásokat hallunk a közönségből:)
Emil: (törökül.) Mutluluk. beraber uzak yerleri hayal etmektir!
József: (angolul) Happiness is. to dream together of far away places!
Emil: (törökül.) Mutluluk. ona her zaman destek olmaktir!
József: (angolul.) Happiness is. to support her all the time!
Emil: (törökül.) Mutluluk. kayan yildizlari beraberce seyretmektir!
József: (angolul.) Happiness is. to watch shooting stars together!
Emil: (törökül.) Mutluluk. ona her zaman destek olmaktir!
József: (angolul.) Happiness is. to support her all the time!
Kinga: (tiba nyelven.) Ekki, kandig hire dszurttap turar sziler?
Emil: (törökül.) Mutluluk. kayan yildizlari beraberce seyretmektir!
József: (angolul.) Happiness is. to watch shooting stars together!
Emil: (törökül.) Mutluluk. beraber uzak yerleri hayal etmektir!
József: (angolul) Happiness is. to dream together of far away places!
Emil: (törökül.) Mutluluk. kayan yildizlari beraberce seyretmektir!
József: (angolul.) Happiness is. to watch shooting stars together!
Tenor: (latinul.) Sic luceat lux vestra coram hominibus.!
(A zene időközben Laibach-szerű insztrumentális hangzásba vált.)
Tibor: (hangját elmélyítve, fasisztoid politikusok tömegekhez intézett beszédeit mímelve; albánul:) Një rej karakteristikave tipike të kësaj politike të turpshme shkurtpamëse të klikës titiste e përbën vazhdimi i politikës së mbretërve serbe kundër popullit shqiptar dhe pavarësisë së tij. Mbretërit serbë, me përkrahjen e imperializmit, munden të shkëpusin nga Shqipëria pjesë të trupit të saj - Kosovën dhe viset e tjera përgjatë kufirit verior dhe lindor të vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! (A két szó ismételgetésére a megvadult tömeg ovációval válaszol. Tibor egyre elborultabb elmével, egyre vadabb és őrültebb hangon ismételgeti tovább ugyanezeket a szavakat.) Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë!
(Újabb bekiáltásokat hallunk a közönség soraiból:)
Emil: (törökül.) Mutluluk. beraber uzak yerleri hayal etmektir!
József: (angolul) Happiness is. to dream together of far away places!
Emil: (törökül.) Motluluk. ona sevginin her çesidini ögretmektir!
József: (angolul.) Happiness. is to teach her every kind of love!
Emil: (törökül.) Motluluk. askin mücevherlerini bulmaktir!
József: (angolul.) Happiness is. to find the love jewels!
Emil: (törökül.) Motluluk. sonsuza dek beraber yasamaktir!
József: (angolul.) Happiness is. living together till the end of the life!
Emil: (törökül.) Mutluluk. ona her zaman destek olmaktir!
József: (angolul.) Happiness is. to support her all the time!
(Az őrjngő tömeg hangja megvadult skandálásba megy át.)
Tömeg: (albánul skandál.) Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë!
(A punkzenekar gitárosa a lehangolódott, ill. a fel sem hangolt gitárhúrok közé csap és újra felhangzik a velőtépő, dobhártyaszaggató punkzene. Az egész zenekar teljes erőbedobással játszik.)
Tibor: (punkénekesként énekel.)
Tömeg: (újra skandálni kezd, de olyannyira, hogy a dübörgő zenét is elnyomja a hangja ; ismét albánul:) Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë! Vendit tonë!
(A tömeg végeláthatatlan skandálásának hátterében lassan, fokozatosan újra feltűnik a zeneiség: rockos feldolgozásban halljuk a Gaudeamus igitur. témáját, ám ez sem lesz tartós, mert egyre jellegzetesebb lakodalmas rock elemek vegyülnek bele. Az őrjöngő tömeg hangja lakodalmas mulatozásba "úszik" át.)
Tibor: (lakodalmas rock, azaz "muskátli-zene" énekesként énekel.)
- Fel örömre! Hisz ma még
- Ifjú szívünk, lelkünk.
- Ifjúságunk tovaröppen,
- Aggok útját járjuk csöndben,
- Sírba hervad éltünk.
(A következő versszakban már teljesen lakodalmas rock feldolgozásban halljuk a Gaudeamus igitur. témájának egy varriációját.)
Tibor: (lakodalmas rock, azaz "muskátli-zene" énekesként énekel.)
- Iskolánk is éljen hát,
- Virágozzék mindig!
- Éljenek a jó tanárok,
- Velük együtt a diákok,
- Örömben sírig!
(A verszak végén lakodalmas sátrak hangulatát idéző effektusok jelennek meg a háttérben. Az eddig hallott zeneszám úgy ér véget, mintha a lakodalmas zenekar épp befejezett volna egy népszerű slágert. Lakodalmas kurjontgatásokat hallunk, néhányan tapsolnak is, nevetéshangok hangzanak, poharak koccannak, egy üveg el is törik valahol a közelben, beszédfoszlányok keveregnek. A szaxofonos szellentéshangokat utánoz hangszerén. Mulatozás hangjai.)
Emil: (vendégként ül az egyik asztalnál a lakodalmas sátor belsejében; hangját a mulatozástól és a zenekartól távolabbról halljuk.) Mindjárt vacsora lesz, nem játszanak tovább.
Kinga: (jellegzetesen nyafogós, női hangon.) Már itt is a vacsora, mi meg még nem is mulattunk!
Emil: Mire a tortát feltálalják, már állni sem bírsz majd a lábadon, ezt most ünnepélyesen megígérem neked!
Kinga: Már most sem bírok állni a lábamon! Ez az új cipő úgy kitörte a jobb lábamat, hogy egy hónapig sántítani fogok most ez után.
Emil: No látod, akkor meg mulatni sem bírsz.
Kinga: Pedig szeretnék.! Majd vacsora után kimegyek az utcára, a kocsihoz. A csomagtartóban valahol még ott kellene lennie a patikámnak. A tornacipőmnek, ugye. Vacsora után pedig már egy lakodalomban sem olyan rettenetesen fontos a jó megjelenés. Lezserebbre vehetjük a figurát!
Emil: Így igaz, de most inkább együnk. Nagymama, nem mondana el egy imát, mielőtt étkezni kezdenénk?
Öregasszony: (nem színésznői hangja van, a felvételnek inkább a néprajzosok által gyűjtött, eredeti adatközlők által hangszalagra énekelt népdalokra kell emlékeztetnie, azzal a különbséggel, hogy ez az Öregasszony most nem énekel, hanem imát mond; hangja hátterében azonban mindvégig megmaradnak a lakodalmas sátrak jellegzetes hangjai - vacsoraidőben: tányércsörgés, beszélgetésfoszlányok stb.) Édes, Jézus! Légy vendégünk, áldd meg, amit adtál nekünk! Könyörögjünk! Áldj meg minket, Úristen, és adományaidat, amelyeket bőkezűségedből akarunk magunkhoz venni, a mi Urunk, Jézus Krisztus által! AMEN!
Emil: AMEN!
Kinga: Mi ezt már csak úgy szoktuk mondani, hogy: tudod, Uram, hányan vagyunk, azt is tudod, mit akarunk! AMEN!
(A lokodalmas zenekar ismét rázendít: ezúttal valami közismert hallgatónótát játszanak, de a zene mindvégig a beszélgetés hátterében marad; tányér- és kanálcsörgés, valamint beszélgetésfoszlányok, pusmogáshangok tarkítják a jelenetet.)
Emil: (a felhangzó zenére.) Mégis játszanak!
Kinga: Persze! Aztán meg majd, amikor mindenki mulatni menne, ők leülnek enni!
Emil: Tele hassal amúgy sem lehet mulatozni. Vacsora után időt kell adni az embereknek, hogy nyugodtan emészthessenek.
(A sátoron kívülről hirtelen jókedélyű, mulatozós felfordulás, morajlás hallatszik. Ostorcsattanás, majd lónyerítés.)
Kinga: Mi lehet ez?
(A morajlás egyre közelebbről hallatszik. Több tucat idősebb nő nevetgélését, topogó lépdelését halljuk.)
Kinga: Kik lehetnek ezek?
Emil: (elneveti magát.) A veresegyházi asszonykórus.?!
Kinga: Hogy kerülnek ezek most ide?
Emil: Ennek már csak a jó Ég lehet a megmondhatója.
Kinga: Hányan lehetnek?
Emil: Hááát, van belőlük.
(A morajlás már egészen közelről hallatszik.)
Tibor: (Emiléktől kicsit odébb, a morajlás középpontjában, fenhangon beszél, hogy az egész sátorban hallhassák a hangját; ő a vőfély ebben a lakodalomban.) Egy kis figyelmet kérek, kedves vendégeink! Ismét nagyon kedves vendégeink érkeztek, akik egy meglepetéssel kívánnak kedveskedni az ifjú párnak. Hallgassák meg, mit hoztak nekünk ezek az asszonyok!
Asszonykórus: (falusi asszonykórusok módján, öregasszonyos hangzásban, népies tolmácsolásban énekli a Gaudeamus igitur. egy versszakát zenekari kíséret nélkül.)
- Fel örömre! Hisz ma még
- Ifjú szívünk, lelkünk.
- Ifjúságunk tovaröppen,
- Aggok útját járjuk csöndben,
- Sírba hervad éltünk.
(Taps, lakodalmas kurjontgatások, tányércsörgés.)
Tibor: (továbbra is vőfélyként; az ezzel a feladattal járó minden hanghordozásbeli jellegzetességgel és modorossággal a hangjában adja elő mondandóját.)
- Szívhajlandósággal jövünk be e házba
- Hívjuk a ház népét egy ártatlan nászba
- Az ősatyáink is, amikor házasodtak
- Minden jó atyafit oda meghívattak
- Őseinktől bírjuk e kötelezettséget
- Szereti a magyar nép a szép vendégséget
- Mert nincs a magyarnak egy ízes falatja
- Ha magánál kedves népét nem láthatja
- S nem kell a magyarnak legjobb fajta bora
- Ha nem ülnek vele jó szomszédok sorba
- Ámde nemcsak férfi kell a mulatságba
- Asszony s leány nélkül nem megyünk a táncba
- Azért jöttünk hát e jeles órába
- Meghívni Magukat e szép mulatságba
- Gazdagon fogadni mi senkit nem tudunk
- De minden jó embert tiszta szívből látunk
- Egy pár tányér étel elhasználására
- Egy pár pohár bornak megivására
- Egy pár fürge táncnak az eljárására
- Egy pár magyar nóta eldalolására
- Szívesen látjuk és várjuk kenteket
- Itthon ne maradjon az se, aki beteg!
- Azért jó bátyámék, magukat felkérem
- Adjanak parolát ezen percben nékem
- Hogy el fognak jönni pontosan és szépen
- Ég áldása legyen ezen a ház népen!
- Húzd rá, cigány!
(A lakodalmas zenekar felvillant egy népies témát, majd hirtelen meg is szakítja azt, és újra csend lesz.)
Tibor: (továbbra is vőfélyként.)
- Dícsértessék az Úr Jézus Krisztus
- Beléptem e háznak viruló ajtaján,
- Melynek piros rózsa nyílik az ablakán.
- De én nem magamtól jöttem,
- Hanem az Úristennek rendelése szerint:
- Dícsérjük az atya-Istent, aki minket teremtett
- Dícsérjük a fiú-Istent, aki minket megváltott
- Dícsérjük a Szent Lelket, aki minket megszentelt
- Dícsérjük a Szent Háromságot, aki rendezte a házasságot
- Dícsérjük e ház urát, asszonyát és hozzátartozó családját
- De mivel, hogy én Fodor mester nevében vagyok küldött
- Hogy ha meg nem vetnék az Ő kegyes kérését
- Az Ő két karja közt felnevelt kedves gyermeke
- Öröme napjára lennének szívesek megjelenni
- Házi népestül úgy mint délután egy órára
- És onnan elmegyünk a Szent-háromság templomába
- Majd visszatérünk egy pár pohár borra és egy jó vacsorára.
- Ezzel dícsértessék az Úr Jézus Krisztus!
Asszonykórus: (falusi, műkedvelő asszonykórusok módján, öregasszonyos hangzásban, népies tolmácsolásban énekli a Gaudeamus igitur. közismert első versszakát.)
- Gaudeamus igitur,
- Iuvenes dum sumus;
Kinga: (népies hangján a harmadik sortól ő is bekapcsolódik az éneklésbe.)
- Post iucundam iuventutem,
- Post molestam senectutem
- Nos habebit humus.
Asszonykórus, Kinga és a Női kar: (továbbra is hangszeres kíséret nélkül éneklik a második versszak első két sorát.)
- Ubi sunt, qui ante nos
- In mundo fuere?
Tenor: (a harmadik sortól ő is bekapcsolódik az éneklésbe.)
- Transiere ad superos,
- Adiere ad inferos,
- Ubi iam fuere.
(A harmadik versszakot már az egész vendégsereg egütt énekli, továbbra is hangszeres íséret nélkül.)
Mind: (énekelnek.)
- Viva nostra brevis est,
- Brevi finietur.
- Venit mors velociter,
- Rapit nos atrociter,
- Nemini parcetur.
(Az utolsó sor elhangzása után mind elhallgatnak. Egy tömeges, soklétszámú citerazenekar előadásában, insztrumentális változatban halljuk a Gaudeamus igitur. dallamát egy versszaknyi terjedelemben, majd egy szintén ömeges cigányzenekar veszi át a témát. Ők szintén egy versszaknyi terjedelemben varriálják a Gaudeamus igitur. dallamát, majd hirtelen mind elhallgatnak és csak a prímást halljuk, aki szólóban játssza tovább a vezérszólamot.)
Kinga: (cigányzenei hangzásban, a maga népies hangján folytatja a Gaudeamus igitur.-t.)
- Vivat academia,
- Vivant profesores,
- Vivat membrum quodlibet,
- Vivant membra quaelibet,
- Semper sint in flore!
Tenor és Kinga: (duettben, továbbra is csak a prímás kíséretében énekelnek.)
- Iskolánk is éljen hát,
- Virágozzék mindig!
- Éljenek a jó tanárok,
- Velük együtt a diákok,
- Örömben sírig!
(A versszak végeztével lassan, fokozatosan egyre komolyzeneibbé válik a prímás játékának hangzása. Hegedűjén tovább varriálja a témát, de a vezérszólamhoz már nem tér vissza.)
Tibor: (fülbe súgva, miközben a háttérben mindvégig halljuk a prímás játékát; albánul:) Në që të 250 njësitë elektorale, në listat e zgjedhësve ishin të regjistruar 1.436.289 votues. Në votimet për deputetë të Kuvendit Popullor të RPS të Shqipërisë morën pjesë 1.436.288 votues, ose 99,99 për qind. Një zgjedhës nuk votoi. Për kandidatët e Frontit demokratik të Shqipërisë votuan 100 për qind të zgjedhësve në që të 250 njësitë elektorale.
Tenor: (szintén halkan, bizalmasan, de ő már nem fülbe súgva; németül:) Nicht die Advocatura beeinflusst die Poetik, sondern umgekehrt: die Poetik die Advocatura. Die Erfahrungen meiner Anwaltspraxis könnte ich thematisch verarbeiten, weil einige von ihnen labendige. Drama sind. Einmal möchte ich noch Prosa erscheinen lassen. Es ist möglich, einige Figuren, die aus meiner Rechtsanwaltspraxis bekannt sind, werden dort montagiert auftauchen.
Kinga: (visszaemlékező, elmélyülten halk hangon; szerbül:) U celoj Evropi smo praktično bili jedini socialistički studentski pokret. U toku jedne noći napravili smo kompletno istu organizaciju štrajka kakva je bila i tridesetih godina. Moj otac je nekada bio student na tom istom univerzitetu. I učestvovao u istoj stvari trideset godina ranije. Pitao me je: "Kako ste vi sve znali". Smejao sam se kao lud. Godine 1966. Izašla je knjiga koja se zvala Crveni univerzitet, a koja je bila neka vrsta istorije studentskih demonstracija. Svi smo čitali tu knjigu i tako smo znali šta treba da se radi. Studentske demonstracije 1968. godine bile su jedan veliki praznik. Sedam dana jedne strahovite eksplozije. Nas 60 hiljada na Beogradskom univerzitetu je isto mislilo, isto se ponašalo, sve znalo i umelo. Pravili smo im malu decu.
Öregasszony: (nem színésznői hangja van, a felvételnek inkább a néprajzosok által gyűjtött, eredeti adatközlők által hangszalagra énekelt népdalokra kell emlékeztetnie, azzal a különbséggel, hogy ez az Öregasszony most nem énekel, hanem imát mond.)
- Szívem első gondolata
- Hozzád száll fel, Istenem,
- Te őriztél meg az éjjel,
- maradj ma is énvelem.
- Téged áldlak és imádlak,
- mint szerető gyermeked,
- szívem csakis azt akarja,
- ami kedves Teneked.
- Édes Jézusom, add kegyelmed,
- s őrizz engem szűntelen,
- hogy egész nap neked éljek,
- tiszta szívvel, bűntelen.
- Szűz Mária, Jézus anyja,
- Te mindnyájunk anyja vagy,
- oltalmazz meg minden bajtól,
- kísértésben el ne hagyj!
- ÁMEN!
Tibor: (határozott, fenyegető, de továbbra is halk hangon; románul:) Despre Activul profesorilor de educative fizica din comuna Covacita se pot spune doar cuvinte frumoase. Deja de 30 de ani, organizeaza, pe lânga multe activitati, o tabara de vara pentru copii din întreaga comuna. La început, aceasta tabara a purtat numele de "Fratie şi unitate" pentru ca în prezent sa se numeasca "Iugoslavia".
(Amikor Tibor elhallgat, továbbra is csak a prímás témavariációt halljuk, majd egy rövid idő után, teljesen váratlanul elmozdul a beállított rádióállomás a tranzisztoron. Valaki csavargatja a készülék keresőgombját. Különböző csatornák műsorainak rövid részletei villanak fel, hírek különböző idegen nyelveken, műnépzene-foszlányok, de a keresgélő kéz sehol sem állapodik meg tartósabban. Végül az egész sistergős keresgélés egy kattanásban és véget: kikapcsolják a tranzisztort.)
Emil: (elégedetlenül, dühösen.) Hogy soha nincs sehol éjszakánként valami normális műsor.!
József: Van néhány kazetta a kabátzsebemben, csak sehol sem tudjuk itt meghallgatni azokat.
Emil: Hát persze! Erre senki sem gondolt, amikor összevásároltátok ezeket az idióta tranzisztorokat.!
József: Most megint ezek vannak divatban. Aprópénzért árulják a tranzisztorokat a csempészek a piacon.
Emil: Nekem is tele van a kesztyűtartóm odakint a kocsiban kazettákkal, de az autórádiót azért már mégsem tudom annyira kihangosítani, hogy idebent is hallgatni lehessen.
József: Meg aztán az akkumulátorod is kínosan lemerülne. Ugye! Ismertél te valakit azok közül, akik meghaltak abban a balesetben?
Emil: Talán csak egyiküket nem. Mind a falumbeliek voltak. A szüleiket is mind ismerem.
József: (kínosan együttérzőleg.) Tragédia.
Emil: (érdektelenül.) Az. (Majd váratlanul élénkebben és egy gyors témaváltással folytatja.) Hanem, figyelj csak! Írd be oda hozzád a füzetbe, hogy fájt a fejem és éjfél után hazamentem. Majd reggel bejövök az üzemi orvoshoz.
József: Már megint?!
Emil: Már megint! Köszi. És szevasz!
(Kinyílik az ajtó, ismét felhangosodik a gyárcsarnokokból beszüremlő gépzúgás. Emil lépteit halljuk, amint végighalad a gyárcsarnokokon, amelyekben különféle hangzású gépek zúgása kíséri útját. A munkagépek hangos bemutatkozása egy ajtócsukódásban ér véget: Emil kiért a gyárudvarra. A léptei itt lucskosan cuppogó hangokat adnak. Autó ajtajának nyitódását, majd az ülés nyikorgását halljuk, amint valaki beleül. Audio kazetták csörgéshangja következik, mintha valaki keresgélne közöttük, majd egy kattanás, amint a kiválasztott kazettát egy kéz az autórádióba nyomja. Újabb ajtócsapódás, most valaki becsukta az ajtót. Előbb még csak az autórádió motorjának halk, diszkrét zúgását halljuk, majd Müller Péter Sziámi énekhangján felhangzik a Sziámi együttes Diszkóbaleset című zeneszáma:
- "Azért van ez az ünnep
- Hogy elégtételt vegyél
- Hogy előre bosszút állj
- A halálodért
- A pusztulásból elmenekülsz
- Női öblökben rejtőzöl el
- Ogygián egy vad orgián
- Elégtételt veszel
- Calypso húsa finom és édes
- És lenyűgözően énekel
- Mielőtt Poszeidón rád találna
- Elégtételt veszel"
A harmadik versszak elhangzása után felzúg az autó motorja és Emil elszáguld a messzi éjszakába. Előbb csak az autó távolodó zúgását halljuk, amint lassan, fokozatosan átadja helyét az éjszaka tücsökmuzsikára hangolt csendjének és nyugalmának, majd néhány másodperc múltán ismét a Sziámi együttes Diszkóbaleset című zeneszámát attól a pillanattól, amikor Emil elszáguldva félbeszakította azt, tehát a negyedik versszaktól:
- "A véredben jó sok a fügebor
- A gondjaid már nem érnek el
- A disznókat őrzik a disznók, és te
- Elégtételt veszel.
- Ennek a Cabriónak a szélvédőjén
- Vízfestékkel van a világ
- Az erő veled van, az energiamámor
- Valami mássá alakít át
- Olyan egyszerű gép vagy, katatón matatod
- Magadon a gombokat
- Állj meg, feladom, a műszerfaladon
- Nem megy át a gondolat
- Ezerrel tépi a szél a rongyaidat
- A hajadból hol a zselé?
- Téged most éppen megöl ez az Ez a divat
- A disz-kó-ból hazafelé
- Anyád kurva, apád iszik
- Az iskolád meg egy drogfészek
- A sarkon a díler a bátyád, akit
- Megfizetnek a csempészek
- A lelkedet sűrűn tesztelik
- A testedbe verik a lelket
- Már halálra vertek, de azt ígérik
- Hogy ez még csak a kezdet"
Ebben a pillanatban, az utolsó idézett versszak után, mintha ollóval vágták volna el, hirtelen félbeszakad a zeneszám. Az így előállt, a fülnek szokatlan csendben a Bemondónő ünnepélyes, diadalittas, visszhangzó hangján itt hangzik el a hangjáték lejelentője.)
Emil: (a lejelentő elhangzása után szólal meg; könyörgő, megalázkodó, rimánkodó hangon.) Kérlek, figyelj még.!
(Emil iménti szavait követően ugyanolyan hirtelen és ollószerű vágással folyatódik tovább a Sziámi együttes Diszkóbaleset című zeneszáma, mint ahogy az imént félbeszakadt:
- "Ezerrel tépi a szél a rongyaidat
- A hajadból hol a zselé?
- Téged most éppen megöl ez az Ez a divat
- A disz-kó-ból hazafelé
- Úgy érzed, mióta rákaptál
- Jobban haladsz az átlagnál
- Hogy van egy szolgád, pedig lehet, hogy mégse:
- Hogy a halál az élet tévedése
- Azt mutatja a statisztika
- Hogy nincs esélyed. Nincs esélyed!
- Nagyon buta a statisztika
- De mégse téved. Mégse téved!
- Ezerrel tépi a szél a rongyaidat
- A hajadból hol a zselé?
- Téged most éppen megöl ez az Ez a divat
- A disz-kó-ból hazafelé")