Zvjezdana Bubnjar
Fekete vitéz

 

Mintha egy egész örökkévalóság telt volna el.

Tegnaptól máig, mától holnapig

a reggeli kávét kortyolva

beismerem, rosszabbul érzem magam, mint tegnap,

de jobban, mint holnap.

Egyre csak vigasztalom magam: Reggel van.

Milyen jó, hogy a félelem csak éjjel támad,

Este olyan erős vagyok.

Minden este, eljön értem egy fekete vitéz.

Egyre erősebb, egyre nagyobb erővel ráncigál,

de nem sikerül neki.

Megismétlem, éjszaka vagyok a legerősebb.

Ha elhessegetem, lekapcsolom a villanyt,

a sötétben fekszem, arra gondolok, vajon

megváltozott-e valami, vajon mindig így lett volna,

vajon mindig egyedül kellett védekeznem,

és félek kimondani, de ezt az egész szituációt

teljes egészében elfogadtam.

 

A színeim szétfolytak.

Összekeveredtek, úgyhogy

az egészből egy fekete paca lett.

Ez a folt fekete vitézzé változik.

Félek a szavaitól, mert csak azt ismételgeti:

Legyél a mennyasszonyom. Mi ketten feketévé

változtatjuk a világot. Beismered-e vagy sem

az utad már régóta meg van határozva.

Nincs senki, aki elvinne azokra a helyekre,

amikről beszéltél.

Nehezen fogod elfogadni, mert nem teheted,

de nincs mód, nincs, értsd meg!

 

Ha mindez igaz lenne, vajon miért harcolok,

miért futkosom, miért kapkodom a levegőt

és miért állok meg olyan sűrűn.

Nem akarok többé nyomozni, nem kell érintés,

nem kell senki, mert egyszer kész voltam az

éjszakai száguldásnak átadni magam,

A holdnak, a sárga citromnak, és virág voltam,

melyet könnyű volt letépni.

És megtörtént. A zacskós tej megsavanyította

a citromalakú holdat, valamint a durvaság és a feledés

szagát.

 

Nincs mire várnom, már nem félek elesni és elaludni.

Aludni ezer évet, aztán felkelni és megkérdezni:

vajon keresett-e valaki?

Mert ha igen, nem találhatott.

Egy középkori kastély pincéjében pókháló voltam.

Hideg volt, az ég kékje onnan nem látható,

és már te sem érhetsz el.

Túl sokáig tartott, és ha azután érdeklődnél,

hogy hol vagyok,

Elmondom neked, ha felhívsz,

hogy egy fekete vitéz elrabolt, és ha nem is

vitt el, akkor is mindegy, mert számomra

te már nem létezel.