Balogh István: Egyedül ünnepi katedrálisban
4. Sanctus
Ülsz odafönt, Jókám, augusztusi felhő fodrán,
Ahogy meghagytad, ám január van mostan,
Tavaszra hasonlító hamis időszak.
Látod Istent is, és belátod a lelkemet is.
Erzsi hangja is közelebb tehozzád.
Én itt lent, elátkozott tájon, kannibál mezőkön
Nem hallhatom immár, Pitti.
Csak a pintyek hangja imitálja a régi
Megszólítást, meg két vörösbegy is idejár
A teraszunkra, magvakat szór ki feleségem,
Legalább nektek legyen könnyebb a világ, kicsikék,
Sóhajtjuk az ablaküvegen át, prédikálunk
Szent Ferenc módján madaraknak.
Nagyon nehéz most is, mint nehéz volt,
Amikor átvonult a Képesifi szerkesztősége
a Dolgozókkal együtt valami hivatali terembe
Kitörni némely fiatal irodalmár nyakát.*
Kik kényszerítik ezt mireánk? Miért e keresztre feszítés?
Kell ez nekem?
Kell ez minékünk mindnyájunknak?
Láttál te már bősz késekkel magyar bölléreket?
Kérdezed a sivár szerkesztőségi szobában,
Megszólal diadalmasan a déli harangszó,
Díszes katedrális büszke tornyában,
Amely előtt hatalmas szobor fenyeget minket,
És átrágják már a lelkedet
Akkorra mindenféle fenék, ahogy mindenki lelkét
Pudvássá teszik a szelek és a vizek,
Az elfolyó, mérgezett szőke vizek.
Szerencsés vagy, Pitti, suttogod, nem élsz itt mivelünk!
Egyedül Isten a szent! Akkor prédikálod radikálisan
Először, s meghajolnak a szerémi fák szavad
Nyomán, ó, azok a kedves fák!
Ó, azok a kedves öreg tölgyek!
Ha nem szólnak már a harangok,
Ha elrekednek a világ madarai,
Ha gúzsban remegnek a szelek,
Ki tudja majd, hogy éltél,
Hogy éltem, hogy éltünk?
Vajon megfogalmazzák-e
Utódok a kérdést?
Tiszán veszett hab úszik,
Égen fehér felhő.
Lábad lelógatod:
Szarufára szegezett
Bőregér.
Fehér Bárányra hasonlít.
* 1983. május 6., péntek. A Forum Kiadóházban megjelenő hetilapok szerkesztőségeinek kommunista alapszervezete kötelező gyűlést tart, ahol közlik a tagokkal, hogy a Vajdasági Ifjúsági Szövetség Tartományi Választmányának Elnöksége meg kívánja vonni az Új Symposion szerkesztőségétől és a főszerkesztő Sziveri Jánostól a bizalmat. Sziveriéket 1983. május 9-én félre is állították.