Jódal Kálmán: „Egyetlen apróság zavar mindössze: lent van a fent, és fordítva. A lakótömbök és a villasor fejjel lefelé lóg a levegőben, én viszont, integetve egy mellettem elhúzó irdatlan ékszerteknőcnek, szinte úszva közlekedem. Ha beszélni akarok, jégkockák hullnak ki az ajkaim közül, így leteszek a bővebb kommunikációról, verbális interakcióról bárkivel és bármivel.” | Verebes Ernő: „Kifakul a sötét anyag / Az űrben rendetlen eszmék / Hangzatává válik a csend / Teába rum, vajon lesz még?” | Gyetvai Balázs:„A napra kiállással az a baj, / hogy nem mi világosodunk ki. / Az árnyéksziták tere igen, / és tér akartunk lenni a szabadban” | Kántor Zsolt:„Telt keblű, öreg hordó a benső. / Nemcsak lélek, annál sokkal több: szellem. / Aranyló, puha mappa.” | Kovács Jolánka: „Amikor a nagymutató meg a kismutató is egyenesen áll, akkor van hat óra. Én nem szeretem, amikor hat óra van...”

És még: Mint egy fénylő folyó, amiben ott a szó- / Tár, a grammatika, a felcserélhetetlen / Egyediség? | A ki vagyok énre meg azt mondják, hogy majd megtudom, / mégis úgy érzem, örökre idegen maradtam az idegbányában.

XXIII./5.: Struktura
XXIII./4.: Célgbolygón
XXIII./3.: Spirálisan halad
XXIII./2.: Lélekszín holmik boltja
XXIII./1.: Téves csat
XXII./12.: Beton
XXII./11.: Circus Maximus
XXII./10.: Hővisszaverődések A fecskék ösztöne
XXII./8.: Időhegesztés
XXII./7.: Mint a hal...
XXII./6.: Higanyalapú, félfolyékony
XXII./5.: Tervszerű átalakítás
XXII./4.: Oppenheimer A
XXII./3.: Mézes ecset
XXII./2.: Kopott bakelitkörök
XXII./1.: Hangok

© Címképgrafika: Beszédes János