Kántor Zsolt: „Camus. Sartre. / A világ és a szövegtest. Egybeforr kéz és metszet. / Princípiumok. Tölgyes, gyárudvar.” | „Belgrádban egy unikális hexameter / Testté lett a hűtőszekrényben” | „Időhegesztés. Szobor és szökőkút / Túltelítettség archetípusa.” | „Az időkeret a régi, a / metaforák újak. / Egy gombot varr fel az éj, / A titkok sötétben nyílnak.” | „Az ablakpárkányon megjelent / Egy könnyes szemű postagalamb (jaj!) / A szubsztancia szelleme felkacagott” | „A felejtés ujjbegye megérint egy női mellbimbót / S rájön a fantázia, hogy a közelség határtalan / S minden ismeretet meghalad a szív...”

XXII./7.: Mint a hal...
XXII./6.: Higanyalapú, félfolyékony
XXII./5.: Tervszerű átalakítás
XXII./4.: Oppenheimer A
XXII./3.: Mézes ecset
XXII./2.: Kopott bakelitkörök
XXII./1.: Hangok
XXII./12.: Beton
XXI./12.: Olasz, minőségi
XXI./11.: Mind világosabb szárnyak
XXI./10.: Napfekete
XXI./9.: Átláthatatlan ajtók
XXI./8.: Gégemetszés
XXI./7.: Visszaság