Ezernyolcszázhetvenhat október ötödikén, ünnepélyes megnyitó nélkül, szinte észrevétlenül kezdődött meg a tanítás a Zenta Városi Községi Gymnasium négy osztályában. A szabadkai, bajai, újvidéki és zombori után ez lett Bács-Bodrog vármegye ötödik gimnáziuma, amelyet egyelőre négyosztályos algimnáziumként saját erejéből nyitott meg a Tisza menti mezőváros.
Az első évek a létért való küzdelem jegyében teltek: az iskola fennmaradásáért vívott küzdelem beleszövődött a községi közlegelők felosztásáért vívott késhegyre menő helyi társadalmi harcba. E mozgalmak kapcsán jut a gimnázium saját épülethez, majd az iskolai kormányzat is felfigyel a délvidéki, nemzetiségek által is lakott területen állandó magyar többséggel működő algimnáziumra, és helyt ad fejlesztési törekvéseinek. A századfordulón fejlődik fel az iskola főgimnáziummá, államilag segélyezett községi intézménnyé. Az első világháború után teljesen államosítják, bevezetik a koedukációt - beolvasztván a gimnáziumba a korábbi polgári leányiskolát -, majd 1929-ben négy osztályú algimnáziummá fokozzák le. A második világháború idején ismét súlyos károk érik: a tanulók és tanerők deportálása, besorozása, elmenekülése, gyűjteményeinek, tanszereinek, könyvtárának megtizedelése, az épület katonai célú felhasználása stb.
A háború utáni demokratikus iskolapolitika idején a gimnázium erőre kap, rövidesen tannyelvi alapon két iskolává osztódik. A reformok első hulláma az ötvenes években éri el a gimnáziumot: a kötelező nyolcosztályos általános iskola bevezetése megszünteti a gimnázium alsó osztályait. Ezután rövidesen ismét egyesül a magyar és a szerb tannyelvű gimnázium, de az iskolapolitika most a szakiskolák fejlesztését szorgalmazza. Ekkor a gimnázium válik az új középiskolák bázisává, belőle nőnek ki a szakiskolák, az egészségügyi, a közgazdasági és a vegyészeti technikum, amelyeknek épületet, felszerelést és tanerőket biztosít az induláshoz. Közben a gimnáziumok reformja is permanens jelleget ölt: csűrik-csavarják a gimnáziumi tantervet, a rendtartást, az igazgatást, mígnem teljesen leépítik, és végül - éppen a zentai gimnázium centenáriumán - meg is szüntetik a jobb sorsra érdemes iskolát.
A gimnázium egy évszázados hasznos tevékenysége nem csupán Zenta várost érintette: regionális jellegét már alakulásakor hangsúlyozták, és figyelembe vették. Akkor a zentai az alsó Tisza-vidék egyetlen gimnáziuma volt. A húszas években alapított óbecsei, majd a hatvanas években megnyílt törökkanizsai gimnázium a zentai vonzáskörét főként a három szomszédos községre: Adára, Csókára és Magyarkanizsára szűkítette le.
Habár a zentai gimnázium társadalom-történeti jelentősége csupán helyi és regionális jellegű, mégis kétségtelen, hogy tanárai és tanulói tevékenysége által döntően befolyásolta Zenta, de a szélesebb értelemben vett vidék társadalmi fejlődésének irányát és ütemét is.
Zentán, 1976. július 15-én