A zentai gimnázium megszüntetése után a tartományi és a községi szakigazgatás szervei a rendszer keretében új középiskolai intézményeket létesítettek. "Önigazgatási úton" , a "dolgozók döntésével", több "társulási önigazgatási megállapodás" megkötésével iskolaközpontok alakultak. Amint említettük, a gimnázium megszűnése egyben az addig működő szakiskolák felszámolását is jelentette: a volt gimnázium, közgazdasági és egészségügyi középiskola dolgozói (nem csupán a tanárok, hanem az egész személyzet) 1979. május 4-én "társulási önigazgatási megállapodást" írtak alá, ezzel megalakították az Október 8. Közép- és Középfokú Hivatásirányú Oktatási és Nevelési Központot, amelynek anyaépülete a gimnázium épülete volt. Ez az intézmény tehát már sem nevében, sem céljaiban, sem tantervi tartalmaiban nem volt általános tudást adó középiskola. Inkább szakoktatási központ.
Rövidesen azonban ez a központ is megszűnt: fuzionált a korábban a szakmunkásképző- és a vegyészeti technikumból alakított Papp Pál Technikai Iskolaközponttal. Így alakult meg 1982. január 1-én az Október 8. Egységes Közép- és Középfokú Hivatásirányú Oktatási és Nevelési Központ. Gyakorlatilag tehát Zenta minden középiskolája ebben a szervezeti keretben működött, azzal, hogy "általános" szak nem volt, hanem helyette kulturológiai, jogi, közigazgatási, közgazdasági, ápolói, vegyésztechnikusi stb. tagozatok.
Újabb átszervezésre 1986-ban került sor. Ekkor a zentai középiskolai központ egybeolvadt a csókaival (állattenyésztés, húsfeldolgozás) július 1-én megalakítván az Október 8. Községközi Oktatási Központot Zenta és Csóka székhellyel. E központ keretében működött a Zentai Középfokú Oktatási-nevelési Alapszervezet, lényegében a korábban is képviselt szakirányokkal. Az "Alapszervezet" postacíme továbbra is csak a zentai gimnázium épületére utal, de hát nem is lehetett volna más.
Ez az agyonszervezett iskolarendszer Szerbia alkotmányos átalakulásával szappanbuborékként pattant szét: a községközi központ 1989-ben megszűnt, majd 1990. auguszus 28-án megalakult a röviden csak "gimnázium"-nak nevezett intézmény. Az újabb törvényes rendelkezések azután megnyitották az utat a zentai gimnázium renovációjára. Ennek keretében a mai gimnázium a régi, 1876-ban alapított intézmény jogutódjának tekinti magát; erről tanúskodik az is, hogy az intézmény 1996-ban megünnepelte fennállásának 120. évfordulóját. Tény azonban, hogy a gimnázium története 1976-ban megszakad, a mai gimnázium csupán szellemi örökös, de nem közvetlen jogutód is egyben. Az 1976 és 1990 között működött iskolák a legjobb szándékkal sem voltak gimnáziumnak tekinthetők, inkább szakközépiskoláknak számítottak. Mindez indokolttá teszi, hogy a zentai gimnázium első száz évének rövid története önálló kiadványban jelenjen meg.
Végül itt mondok köszönetet mindazoknak, akik e kisded munkám megszületését és megjelenését elősegítették, munkámban hasznos tanácsokkal támogattak, legelsősorban dr. Szeli Istvánnak, tanáromnak és igazgatómnak, néhai Borđoški Boškónak, tanáromnak és recenzesemnek, Fábri Géza osztályfőnökömnek, Fábri Gizella, Guelmino János és Tót Horgosi Pál tanáraimnak, iskola- és osztálytársaimnak akik kitartásra buzdítottak, továbbá tanítványaimnak, közöttük is dr. Papp Györgynek és Balassy Ildikónak, akik tanácsaikkal, véleményükkel és nem egyszer kutatómunkájukkal is segítségemre voltak.
Végül, de nem utolsósorban köszönöm a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériumának, hogy anyagi támogatásával munkám megjelenését lehetővé tette, és a kiadónak, hogy kiadta.
Zentán, 1998. március 15.
A szerző
1 Szűcs Lajos: Zenta városi községi gymnasium alapításának és 19 évi működésének története. Zenta, 1895, 9.
2 Fényes Elek: Az Ausztriai Birodalom statisztikája és földrajzi leírása. Pest, 1857, 52.
3 Tóth Péter: Felekezeti elemi iskolák Zentán. Adalékok a zentai népiskolák történetéhez. Gradja za monografiju Sente, 25/a. Senta, 1979, 5.
4 Dudás Gyula: Az oktatásügy története Bács-Bodrogh vármegyében. A Bács-Bodrogh Vármegyei Történelmi Társulat Évkönyve, Zombor, XVIII/1902, 2-3, 142.
5 Szűcs Lajos, idézett mű, 11.
6 Zenta város Képviselő-testülete üléseinek jegyzőkönyve (a továbbiakban: Zenta v. kt. jkv.), 1870. 06. 17., 111. szám alatt. F: 003.1.15.124. j. a.
7 Szűcs Lajos, idézett mű, 11.
8 Szűcs Lajos: idézett mű, 9.
9 A váltsági szerződés az 1870. évi XXVI. törvénycikkben országgyűlési megerősítést nyert. Ennek pontjai szerint a községek 1875-ig hat egyenlő részletben fizették ki a reájuk eső váltságösszeget. Zenta 281 322 forint 75 krajcárt tartozott fizetni 1875. október 1-ig, amit maradéktalanul ki is fizetett.
10 Rácz Vince, Földosztások Zentán, Zentai Füzetek, 19/5, Zenta, 1979, 17.
11 Zenta város Községi Iskolaszéke üléseinek jegyzőkönyve (a további hivatkozásokban: Iskolaszék jkv.) 1874. 02. 05/26.sz.a., TLZ, 386.01.70. j.a.
12 Zenta v.kt.jkv., 1875. 06. 07./131.sz.a., TLZ, F:003.01.19.141. j.a.
13 Zenta v.kt.jkv., 1876. 04. 27/82.sz.a., TLZ, F:003.01.20. 137. j.a.
14 Ibidem, valamint Szűcs Lajos, idézett mű, 21.
15 Ibidem, valamint Szűcs Lajos, idézett mű, 22., továbbá az Iskolaszék jkv., 1876. 06. 01/71 sz.a. kifejezett aggodalma; TLZ, F:386.02.48. j.a.
16 Szűcs Lajos, idézett mű, 26.
17 Zenta városi községi gymnasium harmadik értesítője az 1878-79. tanév végén. Zenta, 1879 (a továbbiakban a gimnázium értesítői így idézve: Értesítő), 15.
18 Zenta v.kt.jkv., 1878. 06. 21/137. sz.a., TLZ, F:003.01.22.177. j.a.
19 Értesítő, 1878-79, 17.
20 Zenta v.kt.jkv., 1878. 06. 21/137. sz.a., TLZ, F:003.01.22.177. j.a.
21 Szűcs Lajos, idézett mű, 28, 40.
22 Zenta v.kvt.jkv., 1880. 06. 13/135 sz.a.,, TLZ, F:003.01.24.211. j.a.
23 Szűcs Lajos, idézett mű, 39.
24 Zenta v.kt.jkv., 1883. 05. 25/128. sz.a., TLZ. F:003.01.26.148. j.a.
25 Az épület részletes leírását és adatait lásd: Értesítő, 1884/85, 4-26.
26 Értesítő, 1886/87, 20.
27 Klamarik János dr., A magyarországi középiskolák újabb szervezete, Budapest, 1893, 151, 191.
28 Zenta v.kt.jk., 1886. 03. 15/62. sz.a., TLZ, F:003.01. 29.81. j.a.; lásd még; Értesítő, 1885/86, 3-17
29 A zentai Közs. gymnasium tanári értekezleteinek jkve, 1885-1888, 1885. évi 8. ülés, dec. 31., ZTL. F:031.16. j. a.
30 Szűcs Lajos, idézett mű, 161-188, 208-211.; lásd ugyancsak az 1877-1897. évi értesítők megfelelő adatait.
31 Értesítő, 1914/15, 3.
32 Értesítő, 1885/86, 31.
33 Dudás Gyula, a későbbi közismert történész és publicista két tanévet (1885/86. és 1886/87.) dolgozott a zentai algimnáziumban. Hivatkozott cikkei a következők: "Gymnasiumunk jövője" (Zentai Hírlap, 1884), "Főgymnasiumunk ügyében" (Zentai Ellenőr, 1885, 1886). "Gymnasiumi értesítő" (Zentai Híradó, 1886), "A zentai gymnasium museuma" (Zentai Hírlap, 1887) és "A zentai főgymnasiumról" (Zentai Ellenőr, 1896).
34 Szűcs Lajos, idézett mű, 140.
35 Zenta v. kt. jkv., 1895. 04. 22/279 sz.a.. TLZ, F:003.01.38.110. j.a.
36 Értesítő, 1895/96, 39.
37 Zenta v.kt.jkv., 1897. 05. 18/427. sz.a., TLZ, F:003.01.40.236.j.a.
38 Zenta v.kt.jkv., 1897. 08. 04/591.sz.a., TLZ, F:003.01. 40.344. j.a.
39 Értesítő, 1900/01. 106.
40 Ugyanott, 111.
41 Dobos János, Srednje škole (Középiskolák), Građa za monografiju Sente, Zenta, 1965, 21.
42 Értesítő, 1902/03, 3, 83-89.
43 Zenta v.kt.jkv., 1900. 10. 22/786. sz.a., TLZ, F:003.01. 43.343. j.a.
44 Zenta v.kt.jkv., 1904. 05. 06/479. sz.a., 1904. 08. 12/806. sz.a., 1904. 10. 07/1050. sz.a., TLZ. F:003.01.45. j.a.
45 Az építésről lásd a helyi lapok közleményeit: "Főgimnáziumunk épülete" (Összetartás, 1903. 11. 25/137.sz., majd ugyanezen cím alatt az 1905. 02. 08/16. sz); a sztrájkról lásd: Zenta v.kt.jkv. 1906.05.11/631. sz.a. TLZ, F:003.01.47.243. j.a.; az építés lefolyásáról: Értesítő 1906/07, 9.
46 Az épület részletes leírását lásd: Értesítő 1906/07, 11-16; az építés részletes költségleírása: Értesítő 1909/10, 15. Az épület kiállítási sikeréről: Értesítő 1908/09, 17, valamint a Zentai Közlöny 1909.07.18-i 29. számában megjelent cikkét.
47 Értesítő, 1909/10, 3-17.
48 Urbán István - Szeli István, A zentai gimnázium története, A "Mosa Pijade" Vegyes Főgimnázium Évkönyve, Zenta, 1958. 7; Kalmár Simon, Zenta, Bács-Bodrog vármegye, I. kötet, Szerkeszti Dr. Borovszky Samu, Budapest, 1909, 286; Értesítő, 1894/95, 100; 1895/96, 69.
49 Az 1901/02. tanévben a tanulók létszáma 253, tíz évvel később, 1911/12-ben pedig 269; lásd még: Értesítő, 1904/05, 69.
50 Lásd az értesítőkben minden tanévre vonatkozólag az "Intézet működése" alfejezetben a "Valláserkölcsi nevelés" cím alatt közölteket.
51 Dr. Klamarik János, idézett mű, 18.
52 Dobos János, idézett mű, 26-28.
53 Szűcs Lajos, idézett mű, 107.
54 Az értesítőkben lásd a "Jótékonyság" című fejezeteket; a tanári testület közéleti és tudományos-ismeretterjesztő tevékenységére vonatkozólag pedig "Az intézet működése" című fejezeteket 1920-ig.
55 Veress Árpád: Tanuló ifjúságunk modora, Értesítő, 1904/05, 3.
56 Értesítő 1904/05, 63. Dudás Emil hetedik osztályos tanuló - aki később a francia idegenlégióba is eljutott - 1905. május 2-án testnevelésórán labdajáték közben "sérelmet" szenvedett: letört ápolt körme, amiért "szemtelen paraszt"-nak titulálta osztálytársát, Katona Imrét. Katona a veszekedés hevében ezért felpofozta Dudást. Másnap az iskolában Dudás bemocskolt becsületére hivatkozva pisztolyt rántott, és fejbe lőtte Katonát. Tiszta véletlenségből a golyó nem okozott halálos sebet. Katona orvosi beavatkozás után felgyógyult, Dudást kicsapták, és az egész ügy a szabadkai törvényszék előtt nyert szomorú epilógust.
57 Értesítő, 1914/15, 11, 13, 64, 65.
58 Értesítő, 1915/16, 16.
59 Értesítő, 1916/17, 11.
60 Értesítő,1917/18. 11.
61 Lásd az értesítők erre vonatkozó adatait 1900-1918 között!
62 Értesítő, 1917/18, 5.
63 Értesítő, 1919/20, 7.
64 Gligorijević, dr Branislav, O nastavi na jezicima narodnosti u Vojvodini 1919-1929, Zbornik za istoriju. Matica srpska, Novi Sad 1972/5, 60.
65 Értesítő, 1919/20, 6.
66 Izveštaj za školsku 1929/30. godinu (továbbiakban: Izveštaj). Državna realna gimnazija u Senti, Senta, 1930, 44-45.
67 Ibidem
68 Izveštaj o stanju škole u školskoj 1922/23. godini (Évvégi jelentés). Spisi Državne realne gimnazije u Senti (a zentai Állami Reálgimnázium iratai; a továbbiakban: Spisi gimn.), 1923.06.22/213. sz.a., TLZ, F:031. 300. j. a.; lásd még: Izveštaj 1929/30, 5-10.
69 Nem véletlen, hogy a jugoszláviai Magyar Párt zentai városi szervezetének megalakítói és betiltásáig vezetői (1929) a gimnázium tanárai, Vámos János és Mohácsi Pál voltak. Lásd: Spisi gimn. 1921.09.16/601.sz.a., 1922.07.22/396.sz.a., 1922.07.27/406. sz.a., 1922.08.20/453. sz.a, TLZ, F:031.300. j.a.
70 Rezolucija profesorskog društva - Sekcija u Beogradu (A Tanáregyesület belgrádi szakosztályának felhívása); lásd: Spisi gimn. 1923.0422/181. sz.a., TLZ, F:031.300. j.a.
71 Igazgatói jelentés (Izveštaj direktora). Spisi gimn. 1929.09.10/865. sz.a., TLZ, F:031.300. j.a.
72 A Kossuth Önképzőkörről lásd: Értesítő, 1900/01, 67; a Stevan Sremac Önképzőkörről: Spisi gimn., Literarna sekcija 1924., TLZ, F:031.300. j.a.; a szoborállításról: "A Szremac-szobor leleplezése" Sentai Friss Újság, II/1928. évf. július 1/73. sz. 2.
73 Igazgatói jelentés, Spisi gimn., 1930.10.10/798. sz a., TLZ, F: 031.300. j.a.
74 Uputstva (Utasítások), Spisi gimn. 1930.08.30/671 és 673. sz.a.; 1930.09.14/701. sz.a.; 1930.09.15/704. sz.a. és 1930.09.21/726. sz.a., TLZ, F:031.300. j.a.
75 A zentai áll. s közs. főgimn. tanári könyvtárának katalógusa, összeállította: dr. Teleki István főgimn. tanár, Zenta, 1912.
76 A gimnáziumi könyvtárakról lásd: Szűcs Lajos, idézett mű, 87-95; Értesítő, 1911/12, 5; 1917-18, 16; a tanári könyvtár katalógusát lásd: Értesítő, 1911/12, 10-48, 1912/13, 5-135.
77 Büntető határozat (Rešenje o kažnjavanju). Spisi gimn. 1930.09.08/680. sz.a., TLZ, F:031.300. j.a.
78 A moholi községi elöljáróság jegyzőkönve, 1936.01.18/10., TLZ, F:074.6. j.a.
79 Értesítő (Izveštaj škole) 1939/40, 6-9.
80 Igazgatói vélemény (Mišljenje direktora). Spisi gimn. 1930.11.26/926 sz.a., TLZ, F:031.300. j.a.
81 Szabályzatok (Pravila Gimnazije). Spisi gimn. 1934.01.12/25; 1934.03.03/180 és 1934.04.20/346. sz.a., TLZ, F:031.301. j.a.
82 Karsai Elek, A budai Sándor-palotában történt, Budapest, 1963, 432-466.; Petkovics Kálmán, Áprilistól novemberig, Szabadka, 1973, 5-17.
83 Senćanske žrtve fašizma (A fasizmus zentai áldozatai), Senta, 1966, 9.
84 Simon Mihály latin szakos tanár kapott megbízatást a tanári kar összehívására és az igazgatói teendők végzésére.
85 A szentai Vegyes Főgimnázium értesítője az 1945/46. tanévről, Senta, 1946, 5.
86 Évkönyv, 1941/42, 18-19.
87 Ibidem, 11.
88 Ibidem, 9.
89 Évkönyv, 1941/42, 15., 1942/43, 20.,1943/44, 20.
90 Keczeli Mészáros Béla tollba mondott nyilatkozata a Džanić-féle budapesti csoport zentai kapcsolatairól, Vajdasági Múzeum (Muzej Vojvodine), Újvidék, Levéltári anyagok osztálya, arh. 8277. j. a.
91 Zenta város Népfelszabadító Bizottsága 1944. október 14-i ülésének jegyzőkönyve. ZTL, F: 121.1.1.8. j.a., a tartományi tanügyi szakhatóság a latin nyelvet rövidesen ismét bevezette (a gimnáziumban Fábri Jenő római katolikus lelkész tanította mint óraadó tanár), és a német nyelv is visszakerült a választható nyelvek sorába.
92 Az iskola krónikája (Letopis škole) 144/45. TLZ, F: 031.1.1. j. a.
93 Értesítő 1945/46, 4.
94 A zentai Állami Vegyes Reálgimnázium tantestületi jegyzőkönyvei (Zapisnici sednica nastavničkog veća Državne mešovite realne gimnazije u Senti) 1944/46. TLZ, F: 031.21. j. a.
95 A nemzeti kisebbségek tanterveiben különösen három alaptantárgy: a nemzeti nyelv- és irodalomtanítás, a szerbhorvát nyelv- és irodalomtanítás és a történelemtanítás tantervei képezték hosszú viták tárgyát. Ezek a viták még az ötvenes évek elején is folytak. A magyar általános iskolák, gimnáziumok és tanítóképzők történelemtanításának programtervezetét például 1953-ban bocsátották általános vitára. A viták sarkalatos pontja volt a nemzeti történelem, amelynek programtervezetét Mirnics József, a szabadkai gimnázium tanára készítette el. A tervezet bevezetőjében Mirnics megállapítja: "A nemzeti történelem tanítása a magyar iskolákban rendezetlen. Az 1946-os, eddig meg nem született program már elavult. Előadóink (értsd: általános- és középiskolai tanáraink - DJ) jórésze fiatal, nem is ismeri - akik ismerik, azok már (helyesen) nem tartják be. Mondhatnánk, hogy a magyar nemzeti történelemből a szaktanár azt tanítja, amit jónak tart. Egyesek egyáltalán nem is tanítják a magyar nemzet történetét" (Mirnics J., A nemzeti történelem programtervezete a magyar középiskolákban, Népoktatás, VI/1953, 6, 1019). Varga L., Néhány gondolat a történelem tanterv- és programtervezettel kapcsolatban. Népoktatás, VI/1953, 9, 1161; (itt kell megjegyezni, hogy Varga László korábban éppen a zentai gimnáziumban tanított történelmet és filozófiát).
96 Izveštaj škole (Iskolai értesítő) 1946/47, 104., 1947/48, 84., Urbán István - Szeli István, A zentai gimnázium története, Godišnji izveštaj Više mešovite gimnazije "Moša Pijade" u Senti za 1957/58. školsku godinu. Senta, 1958. 10.
97 Dobos János, idézett mű, 40.
98 Az intézet neve (Naziv škole), 1957.05.05/113. sz.a., TLZ, F: 031.311. j. a.
99 Tanévzáró jelentés (Godišnji izveštaj škole) 1963.07.03 /298. sz.a., TLZ, F: 031.315. j. a.
100 Tanfelügyelői jelentés (Izveštaj o obilasku škole), 1961.08.05/309. sz., TLZ, F:031.313. j. a.
101 Tanévzáró jelentés (Godišnji izveštaj škole) 1959.07.03/238. sz.a. TLZ, F:031.312. j. a. Itt jegyezzük meg, hogy a gyorsírás oktatása nem volt éppen új a zentai gimnáziumban: már 1880 óta, egészen az első világháború végéig rendkívüli tárgyként szerepelt, sőt 1900-ban még egyesületet is alakítottak a gyorsírók: a Zentai Fenyvessi Gyorsíró Kört, amely még versenyeket is tartott parlamenti gyorsírásból, valamint gyorsírással írt, nyomdailag sokszorosított lapot adott ki Zentai Gyorsíró címmel; ennek bekötött példányait a gimnázium könyvtára is megőrízte, ahonnan feltehetőleg a zentai Népkönyvtár helyi kiadványainak gyűjteményébe került.
102 Kljajić, Milovan, Reforma školstva (Az iskolareform). Godišnji izveštaj Više mešovite gimnazije "Moša Pijade" u Senti (A zentai Moša Pijade Vegyes Főgimnázium évkönyve), Senta, 1958, 12.
103 Zenta község Népbizottsága Közoktatásügyi Tanácsának 1059.05.27-i jegyzőkönyve, TLZ, F: 121. rendezetlen, ideiglenes iratjegyzék, 3. j. a.
104 Zenta község Népbizottsága Közoktatásügyi Tanácsának jegyzőkönyve az 1962.08.29-én tartott ülésről, TLZ, F: 121, rendezetlen, ideiglenes iratjegyzék, 4. j.a.
105 A Vegyészeti Technikum iskolabizottsági és tantestületi jegyzőkönyvei az 1962/63. és az 1963/64. tanévből. TLZ, F: 614.4. j.a. Tiszavidék, I. évf. 1969.08.29. "Ameddig a takaró ért" az "Emberek, események, évszázadok" c. rovatban, 11.
106 Zenta község Népbizottsága Közoktatásügyi Tanácsa 1962.06.27-én, 1963.03.09-én és 07.12-én tartott ülésének jkve, TLZ, F: 121, rendezetlen, ideiglenes iratjegyzék 4. j.a.
107 A törvénytelen Közösség ettől eltekintve még diáklapot is adott ki Srednjoškolac (Középiskolás) címen. Az A4 formátumú sokszorosított lap főszerkesztője Gašović Milivoje tanár volt. A lap három számát ismerjük az 1963/64. tanévből.
108 Lásd a Központi Iskolabizottság 1964. évi jegyzőkönyveiben, TLZ, F.031.296. j.a.
109 Szabályrendeletek (Statuti), TLZ, F:031.296. j. a.
110 A gimnázium évi összefoglaló jelentései 1960-1968, TLZ, F:031.297. j. a.
111 A zentai gimnázium krónikája 1964-1979, 1964.okt.9-10, TLZ, F:031.3. j. a.
112 A Moša Pijade gimnázium második emeletráépítési épületterve, TLZ, F:031.341. j. a.
113 Az 1970. évi árvízkárok felszámolásáról a Képviselő-testület 1971. szeptember 27-i ülésén hozott községi határozat, Zenta község irattára, 325.8/1971-04. sz.
114 F.G. (Fábri Géza) "Ahol dolgozunk, tanulunk.", Tiszavidék, II. évf. 3. sz., 1970.01.23., 5.
115 Vukmirović, Velinka, Za nama ostaje još jedna školska godina (Még egy tanév marad mögöttünk), Godišnji izveštaj Gimnazije "Moša Pijade" u Senti 1970-1971 - a zentai Moša Pijade Gimnázium évkönyve. Senta, 1971, 3.
116 (a- a-) (Kriska Viktória), Középiskolákról - diákszemmel, Tiszavidék, III. évf. 45 sz. 1971.11.10.
117 Szloboda J.: Egy rendelkezés margójára, Tiszavidék, V. évf. 2. sz. 1973.01.12.
118 Adatok a Moša Pijade Gimnázium levéltári nyilvántartásából, ZTL, F:031, Fondjegyzetek.
119 Az évfordulót a Magyar Szó Tiszavidék című mellékletében Tripolsky Géza (-kyg-) már február 27-én bejelentette "Százéves a zentai gimnázium" című cikkével; azután magam írtam a Magyar Szó április 25-i vasárnapi számába cikket azonos címen.
120 Ezek teljes neve: A Gimnázium Százéves Évfordulója Rendezvényeit Szervező Albizottság (Komisija za organizaciju jubilarnih priredbi stogodišnjice Gimnazije) és a Gimnázium Százéves Évfordulójára Kiadandó Kiadvány Szerkesztő Bizottsága (Redakcioni odbor za prikupljanje, odabiranje i sastavljanje građe za publikaciju koja će se izdati povodom stogodišnjice Gimnazije).
121 Az akkor elkészített öt szerzői íves kézirat végül mégsem került sem a jubileumi évben, sem később kiadásra, bár a négy (!) recenzens - bizonyos jobbítások mellett - elfogadásra és kiadásra javasolta; a szóban forgó kézirat e jelen történeti áttekintés alapja.
122 1976 a számok tükrében. Tiszavidék, VIII. évf. 39. sz. 1976.10.08.
123 Tiszavidék, VIII. évf. 40. sz. 1976.10.15. (képaláírás)