A rendezett tanács

 

Magyarkanizsa rendezett tanácsért folyamodik

Méltóságos teljhatalmu országos Biztos Úr. Hazánk érdemteljes fia!

Tizenkét ezer magyarból álló Magyar Kanizsa mezővárosa leteszi Méltóságod előtt legalázatosb kérelmét, illetőleg kivánatát, hogy a' homályosság helyett világosság, a' fejetlenség, mint mindennek meg ölő anyja helyett a' törvényes uralom; a zavar, bizonytalanság 's rendetlenség helyett valahára a' pontosság 's törvényes rend idéztessék elé. - És mind ez községünknek létegesítésében (organisatio), - rendezett Tanáccsali ellátásában öszpontosul.

'S ezt kivánjuk Méltóságodtól mint rendkivüli polgári teljhatalommal a' törvényhozás által fölruházott Biztostól a' következő hatályos indokoknál fogva:

1. Mert városunkban a' fejetlenség kárhozatos mételye kezd elharapódzni; minek vészteljes következménye az, hogy sokszor a' legczélszerűbb intézkedések néhány ferde irányú 's tán roszakaratnak tévügyekezetén hajótörést szenvednek; sokszor a' megyének vagy más törvényes felsőbbségnek parancsai kellőleg nem teljesittetnek - mert hiányzik az engedelmesség, melly nem más, mint a' tekintélylyel párosított erélyességnek előidézése; a' bajok kútforrása t. i. ott rejlik, hogy jelen bonyodalmas időben, midőn a' község előtt olly lényeges és nagy fontosságu tárgyak fordulnak elő, minők a' régi, vén időkben - a' megyék előtt - a' mostani - salakjától meg nem tisztított penészes rendszerünk mellett nem találni, sőt nem is találhatni föl az ó-rendszerü Elöljárókban a' szükséges erélyességet, határozottságot, tudományosságot 's tárgyavatottságot; mihez még az is párosul, miszerint a' kerületi Tanácsnokok, éppen akkor, midőn a' hivataloskodásban a' legnagyobb erélyesség kivántatott, helyeiket, állomásaikat hütlenül elhagyták, a' rendrei felügyelést elhanyagolták, 's a' hátrahagyottak is csak a' községek pénzügyeit szeretnék kezelni!! Községünk rendezése tehát reggeli imánk 's legforróbb óhajtásunk.

2. Mert képesek is vagyunk egy jól rendezett Tanácsot eltartani, a' nélkül hogy a' szükségek födözésére zsebeinkbe kellene nyúlni; - ugyan is a) a' kir. kisebb haszonvételek e' koronai kerületnek 1751.ben kiadott kiáltvány világos szavai szerint a' községeket illetvén, de két harmadát az úri szék tartására ajándékozván, az úrszékek pedig törvényileg megszüntettetvén, nagyon természetes, hogy ezen jövedelmek kirekesztőleg a' községeket illetik; ezen forrásból pedig ez évben több mint 1200 pftokat jövedelmezünk; b) van községünknek 400 kerületi lánczból álló szabad u. n. város földe, melly évenkint többet mint 3000 pftokat jövedelmez; c) egy nagy terjedelmü szigete 1000 pftokat jövedelmező; d) 3096 láncz terjedelmü - jelenleg munkálatban lévő védtöltés által a' Tisza káros kicsapongásaitól már már mentesített rétje, melly legkevesebb évenkint 5-6000 pftokat hoz be; és így a tiszta jövedelem 10000 pftra rugna; e) közlakosainknál 12000 pengő kamatozó tőke hever künn; f) a' Tiszaszabályozási társulatnak 2000 pengőt kölcsönöztünk; ezekhez hozzá járul g) a közlakosoknál künn heverő eddigelé még be nem szedett, községünket kirekesztőleg illető, mintegy 20000 pftnyi adófölösleg.

Továbbá e' szempontból méltó tekintetet érdemel határunk terjedelme is, melly 23331 kerületi lánczot foglal magában; de főleg a' népesség is, melly mintegy 12000 magyarból áll, ráadásul még 600 ráczot hozzá tódván. Népesség ötletéből lehetetlen föl nem hozni azon hatályos indokot, miszerint nincs semmi leverőbb, mintha illy nagy számu néptömegnek más helyen lakó hivatalnokok ajtai előtt kell az igazság kiszolgáltatásaiért több napokig sovárogni, epedni.

3. Úgy hiszszük érdemesek is vagyunk a' rendezésre; mert községünk mindenkor mulaszthatlan polgári kötelességének tartotta, a' vész fenyegette haza oltárára annyit tenni, mennyit tehetsége meg engedé. Ugyan is legközelebb 60 egyént tökéletesen fölszerelve Fack dandárparancsnok úr egy évi szabad rendelkezése alá bocsátott, kik is a' legközelebbi ó becsei csatában 's dicső diadalban tettleg részt vőnek; és a' mi legfőbb, községünknek az ujonczok kiállítása ügyében tanúsított buzgalma 's lelkesülése - vállalkozván t. i. a' 19 és 20 évesek mind, és a' helyettesítés meg nem engedtetvén, a' tábor bizottmány vegyes osztályának 536 számú határozata által közörömmel fogadtatott 's méltányoltatott. (Kiemelés: P. A.

Mindezen tekintetek 's indokoknál fogva tökéletesen meg vagyunk győződve arról, miszerint Méltóságod a' haza fölvirágzását - melly a' községek jóllétén 's fölvirágzásán alapszik - szivén hordva, - 's általlátva, hogy a' községek rendezetlen hagyása előbb utóbb a' rendetlenségek, kihágások 's a' fejetlenség kigázolhatlan halálos örvényébe vezetne - ezen legalázatosb kérelmünket, - a' haza- szabadság- és kor igényeihez ildomított, - városunk örök boldogságát 's jóllétét megállapító kivánatunkat félre nem vetendi, hanem kegyes jóvá hagyását megadandja.

Mély tisztelettel 's hódolattal maradván -

Méltóságodnak

Kelt Magyar-Kanizsán 1848. Okt. 29én

legalázatosb szolgája

Magyar-Kanizsa mváros

(MOL, H 13, 15. doboz, 8. kútfő, 64. tétel) közönsége

 

Magyarkanizsa kérelme a belügyminisztériumhoz a rendezett tanács megerősítése végett

Mélyen tisztelt Belügyérség!

Városunk rendezése mindig legforróbb óhajtása volt községünknek; - de a' vidékünkön kiütött lázadás háttérbe szorította ezen ügyünket, míglen tudomásunkra nem esett, miszerint belügyi-kormányrendelet folytán egy választmány van Bács megye részéről ez érdemben Zenta mezővárosába, a' dolgok miben lételét megvizsgálandó - kiküldve, - mikoron is Beöthy Ödön teljhatalmú országos Biztos úrhoz folyamodtunk azon indokból, hogy az e' tekintetben Zentára kiküldött választmány, községünk rendezési ügyét is vizsgálat alá vegye. Úgy lett. A' választmány eljárult és beadta kedvező jelentését. Minek folytán és kérelmünk következtében Beöthy Ödön orsz. Biztos úr városunkat a' rendezett Tanácscsal ellátott községek sorába emelte, 's egyszer smind oda utasított bennünket, miszerint az 1848ik évi 23ik törvény értelmében, a' mennyiben az a' választásról, választókról és képviselőkről szól, szorosan eljárván, úgy képviselőinket, valamint tisztviselőinket is - utólagos jóváhagyás reményében - megválaszszuk, 's eljárásunkról neki haladéktalanúl hivatalos jelentést tegyünk; - a' mint ez az ide alá hiteles másolatban mellékelt - 's jelen alázatos folyamodványunkat fölterjesztő küldötteinknél levő 's akármikor előmutatandó eredeti Biztosi rendeletből kiderül.

Minek kapcsában pótlólagos legalázatosb kérelmünket e' következendőkben terjesztjük elő:

1ör Méltóztassék a' belügyi Ministérium a' megyei választmány munkálatát megvizsgálni, a' már orsz. Biztosilag is megállapított Tanácsot megerősíteni, és ez érdembeni kegyes rendelményet ünnepélyes alakban kiadni, hogy még e' f. 848. évben rendezett Tanácsunk alakíttathassék, illetőleg hivatalosan működhessék.

2or Méltóztassék városunkat vérbirósági hatalommal is fölruházni; melly ebbeli kérelmünket elegendő legyen csak a' büntető igazság gyors kiszolgáltatásával indokolni.

3or Kegyes rendeletében tüzetesen meghatározni a' megyéhezi viszonyunkat, polgári-büntető törvénykezési és közigazgatási szempontból.

4er Minthogy városunk majd Ó, majd pedig Magyar-Kanizsa nevezet alatt jő elő a' közéletben, községünk nevét állandóan Magyar-Kanizsá-ra átváltoztatni, 's ezt hivatalosan köröztetni.

5ör Városunknak jelen folyamodványra ütött pecsétjén csak annyiban kivánunk változtatást tenni, hogy a' kétfejű sas helyett az ország czimere álljon, illy körirattal: Magyar-Kanizsa város pecsétje. 1848.

6or A' választmányi fölterjesztésből a' rév biztosi állomás a' hivatalnokok sorozatából kimaradván, 's minthogy ezen hivatal ág is a' kerületi községek kizáró jogai közé tartozott, ezzel a' tisztviselők számát, a' többiekhez aránylagos fizetéssel, megszaporítani, kegyesen méltóztassék.

Egyébiránt, legalázatosb kérelmünket megújitva - hazafiúi buzgalmokba 's pártfogásukba ajánlottak.

A' mélyen tisztelt Belügyérség

Kelt Magyar-Kanizsán Xben 13án 1848.

Legalázatosb szolgái

N. N.

Birája 's Tanácsa

Magyar-Kanizsa mezővárosának.

(MOL, H 13, 15. doboz, 8. kútfő, 64. tétel) Lovászi Mihály jegyző által.

 

Vármegyei átirat a belügyminisztériumhoz Magyarkanizsa birtokviszonyainak ismertetésével, valamint a rendezett tanács részletes személyzeti és pénzügyi tervezetével

Ó-Kanizsa mező város községének az 1848dik évi 24ik törvény czikkely értelmében történendő első birósági hatósággali fel ruháztatása érdemében az országos teljhatalmú biztos Beöty Ödön Úrhoz intézett, 's ez által Knézy Antal megyei első Al-Ispány úrhoz - a zentai község által felsőbb helyre terjesztett hason tartalmú folyamodványra keletkezett felsőbbi rendelet értelmében történendő vizsgálat megrendelése végett, áttett folyamodványára, ezen Al-Ispány által kikűldött, három tagból álló választmány Ó-Kanizsa mező városába, az e folyó évi November hó 10ik napján, a kőzség házánál össze ülvén, 's mind az említett folyamodványt, mind pedig az érintett felsőbbi rendeletet, úgy az elnöki hátiratot átolvasván, 's e módon a községi Elöljáróság, és számos egyéb lakosok jelenlétében, 's kihallgatása, és megegyezése mellett vizsgálat tétetvén, a' meghagyott rövid és szabatos jelentés az eredeti folyamodványnak, 's hátiratban foglalt kiküldetés ide alatti rekesztése mellett, e' következendőkben tétetik.

Mindenek előtt a népszám, más adatok hiányában, az 1848 évről szólló kalocsai egyház megyei naptár szerint, Ó-Kanizsa mező városában 10806 számúnak találtatott, a község határterülete pedig, az ezen község által előmutatott, 's az 1784 évrül szólló Telek könyv szerint, 42 773 2/4 holdból - egy egy holdat 1200  öllel véve, állván - ezután a Zenta mező város községének felsőbb helyre terjesztett hason tartalmú folyamodványára kibocsájtott rendeleti pontok szerint menvén - az

1őre A Tisztviselők száma, minősége, és rendszeresítendő évdíjak, valamint a Cselédség, mostani és jövendő száma, 's ellátása iránt - meghallgattatván a jelenlevő lakosság - a mire ez, a' köréhez tartozandó közigazgatás vitelére megkívántató, 's ennek fizetését illetőlegi ohajtását, e' következendőkben összpontosítá - Ugyan is ezen község részéről szükségesnek találtatott:

a) Egy biró 300.

b) kapitány 250.

c) öt tanácsnok, egyenkint 200 pforintnyi évi fizetéssel. Ellátva - azon további megjegyzéssel, hogy a számvevői hivatal köréhez tartozó kötelességeknek, az eggyik tanácsnokra leendő ruháztatása czélszerűnek találtatván ennek fizetése 51 pforinttal megbővítve állapítatott meg - e' módon mind az öt tanácsnok, 's evvel kapcsolatos számvevői hivatal évi fizetése öszvesen tenne 1050.

d) egy főjegyző 300.

e) al-jegyző, a kire a városi levéltár gondviselése is bízandó lenne 200.

f) Irnok 160.

g) egy ügyész 200.

h) Pénztárnok 250.

i) Ellenőr 160.

j) egy mérnök, melly hivatal a telekbírói kötelesség teljesitendésével is lenne öszvekapcsolva 200.

k) Városgazda 200.

l) Fuvar-Biztos 200.

m) egy árvák atyja, a ki, miután az árvai jövedelemből egy hatodot huzand, meghatározott számú fizetéssel ellátandónak nem tartatik.

továbbá szükségesnek tartatik:

n) egy orvos 300.

o) sebész 160.

p) Bába 100.

q) Baromorvos 40.

r) egy Erdész, a ki egy úttal a város melletti töltésekre is felügyelni tartozand 100.

's végre:

egy Csendbiztos 150 pforintnyi fizetéssel.

A melly fizetések összeadatván felrúgnak összvesen 4320 pengő forintra.

A Cselédséget illetőleg pedig a Szóbani község jövendőre szükségesnek tartana:

a) egy őrmestert, - a ki készpénzül kapna 100, ruházatja pedig kerülendne 30 pforintba. - és így az erre forditandó összves költség lenne 130.

b) 12 legényt, egyenkint 60 pforintnyi évi fizetéssel, 's 20 pforintnyi ruházatbeli költséggel ellátva, ami öszve véve tenne 960.

c) négy pusztázó hadnagyot, egyenkint 80 pforintnyi évi fizetés, és 20 pforintnyi ruházatbeli költséggel ellátva, a mi tészen 400.

d) egy dobost, 60 pforintnyi évi fizetés, és 20 pforintnyi ruházatbeli költséggel ellátva, a mi tészen 80.

e) Hat erdei csőszt, a kiknek egyenkint fizetése lenne 16, öszvevéve 96.

f) két kályha fütőt, egyenkin 20 öszvesen 40.

továbbá:

g) A község, az egyes lakosokra háromló közfuvarbeli terhektől ezeket, a mennyire lehetséges szándékozván megkémélni, két fogatot egy egy kocsissal ohajtana közköltségen tartani, mindeggyiknek a bérét kész pénzben 80, a ruházatot illetőleg pedig 20 pforintban határozván meg - e módon ezen mind a két kocsisra forditandó összes költség tenne 200.

h) Egy kertészt, a ki selymet is tartozand tenyészteni 100.

's végre:

i) A kanizsai határban levő, 's a várostól egy órányira fekvő úgy nevezett adorjáni kertészségben, az elöljárói rendeletek végre hajtása tekintetéből egy birónak czímzett fizetéses egyén jelenleg is létezvén, ennek szüksége továbbra is fenforog, a ki megint 20 pengő forint fizetéssel lenne ellátandó.

Ekkint a fönt előhozott cselédségre fordítandó öszves költség felrúgna 2026.

A mi hogyha hozzá adatik a hivatali személyzetre fordítandó 4320 pénzösszeggel, az egész költség, melly Ó-Kanizsa mező városában, mind a hivatali, mind pedig cselédségi személyzetre fordítandó, - tenne mennyiségében 6346.

A mi pedig a cselédség jelenlegi számát, és azon költséget - mellybe azok az ideig kerülni szoktak - illeti ez áll:

a) hat kisbiróból, a kik egyenkint 30 pforintnyi készpénz, 20 pforintnyi ruha költség, 's 4 köböl búzával, mellynek mindeggyike a folyó ár szerint 3 pforintjával vehető - vannak ellátva - a mi egy sommában foglaltatván öszve véve teszen 372.

b) Négy belső hadnagyból, 30 pforintnyi évi fizetéssel, és 20 pforintnyi ruha költséggel ellátva - e módon a mind annyira forditatni szokott költség öszszevéve tészen 200.

c) Három pusztai hadnagyból, a kik egyenkint fizetésképen 3, 2200  ölével vett láncz használatát huzák, egy egy láncz földnek használata 10 pforintjával vehető lévén, e módon egy egy hadnagy évi bére 30, mind a háromé pedig ösze véve felrúg 90.

d) egy dobosból, a ki kap évenkint 30 pforint kész pénzt, 20 pforintot ruházatra, 4 köböl buzát - egy egy köböl 3, 's két kocsi szalmát, mindegyiket 1 pforintjával vévén - a mi hogy ha öszve adatik öszvesen tészen 64.

e) egy bika pásztorból - a kinek egy 2200 négyszeg ölével vett láncz föld használata lévén folyó ár szerint tészen 10.

f) négy szigeti csőszböl, a kik egyenkint kapnak 4 pforintot, 's 4 köböl buzát, mellyneki mindegygyike 3 pforintjával vehető - e módon, ezen mind a négy csőszre évenkint szokott fordítatni 64.

g) egy eprészből, a kinek bére áll 9 pforint, egyenkint 10 pforintjával vehető 4 láncz föld, és mintegy 30 pforintot behozható eprészkertnek használatából áll, a melly pénzbeli mennyiségnek egy sommába vétetvén öszves költség, mellybe ezen eprész évenkint kerül öszvesen tészen 79.

's végre:

h) a kanizsai határban fekvő úgy nevezett, adorjányi kertészségben, egy birónak czimzett egyén szokván rendeletek végrehajtásával megbizatni, - ennek évenkinti fáradsága dija fejében szokott adatni 20 pforint.

A melly pénzbeli mennyiségek egy sommába foglaltatván - öszves költség, a mellybe Ó-Kanizsa mező város cselédségi személyzete kerülni szokott, felrúg 899.

Az e tárgybani eljárulás fonalán tovább menve következett a 2dik pont, mellykint az árvatár, 's egyéb községi, 's alapítványi pénztárak jelen állapota bejelentendő - azon szabályok javaslata mellett, mellyek ezen pénztárak biztos kezelése tekintetéből szükségesek.

Az imént felhozott rendelet nyomán, az alol írt választmány az árvatár, 's egyéb községi és alapítványi pénztárak jelen állapotát akarván világosságra hozni, a jelen levő helybeli Elöljáróságot, az e' tárgynak tökéletes kimutatására szolgáló adatok előadására szóllítatott fel, a' mire válaszul adatott, hogy a kerületi községeket illető illy nemű számadásokat ez előtt Ó-Becsén székelt kerületi tanács szokván visgálni, azok egész 1847ik évről szóllóig annak módja szerint elkészítetvén ezen Tanácshoz átküldettek, 's ez által meg is visgáltattak, azonban időközben, 's nevezetesen: e folyó évi April hóban ezen városban keletkezett iszonyatos néplázangás legnagyobb fokra emelkedvén, feldúlt több magányházak és középületek között a' kerületi Levéltár sem kíméltetvén meg, az ebben levő, csak nem minden iratok, 's e között a kerületi községek több évekről szólló számadásai is, széthányatván elvesztek 's nem levén meg e módon az előbbi időkről szólló számadások, a helybeli gyámnok Szalkai Pál, az árvai tömeget kimutatandó, az 1847ik évre készített, de még ekkorig át nem visgált számadását mutatta elő, mellynek tanúságakint, az Ó-Kanizsai árva tömeg felrúg, mintegy 23423 frt 42 pengő xrnyi pénzbeli mennyiségre - ezen kívül még ingatlanokban, úgyan csak ezen árvai tömeghez tartozik még 3 ház, 123 11/16 láncznyi kaszáló, 39 láncz belső föld, 's 47 11/20 kapa szőllő.

Ezekután az alolíró választmány, az egyéb községi és alapítványi pénztárak miben létére térvén át, azt tapasztalta, miként az Ó-Kanizsai községnek, az ez által előmutatott, 's az 1846/7 évre kiszámított közköltségekre vonatkozó, és az illető kerületi Tanácson is keresztül ment jegyzék szerint, a' város lakóssainak kamatra kiadott 10000 pforintnyi tőke pénze légyen.

A jelen volt lakosság előadásakint, a mire nézve azonban mi adatott sem lehetett elő szerzeni, - a' kerületi Tanács kezelése alatt is van mintegy 50000 ftra rúgó pénzbeli mennyiség, melly az egész kerületbeli községeknek - és így Ó-Kanizsáé is - közös pénze.

Hogy pedig a szóban forgó Kanizsa községének valami alapítványi tőkéje is légyen, ennek az alolírt Választmány semmi nyomára sem juthatott, 's végre:

a mi az érdekelt árvatári, és községi pénzek mikénti kezelését illeti, az erre nézve adandó javaslat tételre, az Ó-Kanizsai Elöljáróság felszóllítatván, ezt írásba foglalva, az alol írt választmánynak benyújtotta, a' mi is [alább] ide csatoltatik.

3or A zsinor mértekül vett felsőbb helyi rendeletekint, az előadottakon túl még kívántatik a' község birtoka mennyiségének, 's minőségének valamint a több évekről vétetett, 's átvisgált számadásokból, az évi jövedelmek, 's kiadások, valamelly hiteles adatok nyomán történendő felmutatása világosan megemlítetvén: nincsenek e a' községnek passiv tartozásai 's mennyi az? 's valamint - ha nem lesznek e közelebb építkezései, vagy más czím alatti nagyobb kiadásai?

Az imént felhozott rendelet nyomán az Ó-Kanizsa mező város községéhez tartozó birtok, 's ettől bejött jövedelmek kinyomozása is szükségeltetvén - a jelenlevő Elöljáróság felszóllítaték arra is, hogy a mennyire az érdeklett város valami birtokbeli tulajdonnal is lenne ellátva, az e' részbeni hiteles adatjait, 's okleveleit - a mennyire t. i. az ezek birtokában lenne, szinte előmutatni kötelességének tartja - a mire az érdeklett elöljáróság, azon előadás mellett, hogy azon számadásaik, mellyekből birtokbeli tulajdonokat bővebben meg lehetett volna mutatni, a mint már feljebb is felhozatott, az e' folyó évi April hóban történt nép lázongás alkalmával elvesztek - előmutatták:

a) az 1846/7 évre megkívántató közlöttségekre vonatkozó Jegyzetet, melly az 1847 évi Martius hó 7dikről tartatott kerületi ülésben jováhagyatván, abbúl egy úttal kitűnik, miként a város tulajdonához tartozó 200 lancz föld, egy egy lánczot 2200  ölivel vévén - haszonbérbe adatva 2460 pforintot hozott be - ezen kívül levén még a városnak 200 láncz földje, melly kaszálónak meghagyatva - használtatott - továbbá:

b) van ugyan csak Ó-Kanizsa mező várossának, az 1846/7 évben készített térkép hiteles másolatjakint, mennyiségben 2971 lánczra, egy egy lánczra 2200  ölével véve, [.] vizenyős térsége is, mellyben eddig az ideig az illető lakosság által elosztatni szokott nád igen nagy mennyiségben termett - jövendőben pedig a már készülőben levő, 's a község állítása szerint, ha az idő kedvezend, egy hónap alatt egészen elkészülendő töltések hozzá járultával, ezen térségek kiszárítása, a községnek jövedelmezendnek, a midőn a jelenlevő lakosság állításakint egy láncz 6 pforintjával kiadható leend.

c) a mi a kiralyi kisebb haszonvételeket, 's nevezetesen: a kocsmároltatást, húsmérést, tiszai halászatot, és a vásári jövedelmet illeti, - erre nézve megjegyezni szükséges, miként a szóbani város által előadott hiteles kimutatáskint, ez mindezen haszonvételekből mind addig még az úri törvény hatóság alatt állott, a kerületi tanácscsal kötött szerződésnél fogva, harmad részt húzta, melly a föntebb a) alatti pont alatt felhozott jegyzet szerint, 1846/47 évben 2215 ft 20 xrt pengőben tett ki - azon kívül hogy a vásárok 100 pforintot jövedeleztek - az úri székek megszüntével, a királyi haszonvételekből bejövő öszves jövedelem, a' kérdésbeni községre esvén viszsza, ennek a főbüli öszves jövedelme, három szorozva a föntebb számot, fog tenni mintegy 6948 pforintot.

Ezekután a több évi községi számadásokból a város átaljános jövedelme levén kipuhatolandó - az alulírt valasztmány e részben, miután a szóbani várost illető, 's előbbeni időkről szólló számadások, a föntebb is érintett Ó-Becsei népdúlás alkalmával elvesztek - el nem járulhatott.

Igy szintén az évi kiadások is a többi évi számadásokból általjánosan megnem határoztatván, a föntebbi Jegyzet szerint, 1846/7 évben 5752 frt 36 xrt pengőre rúgtak föl.

Ezek előterjesztése után az alul irt valasztmány megjegyzendőnek tartja, miként annak nyomára, hogy az érdeklett községnek valami szenvedőlegi tartozásai lennének nem juthatott.

A mi az építkezési szükséget illeti: erre nézve felhozandó, miként Ó-Kanizsa mező városában nagyobb költséget kívánó építkezés szüksége fen nem forog, hanem a rendezett Tanács behozatalával szélesebb alapra fektetendő bíráskodási jog gyakorlata - tanácskozási teresebb helyet igényelvén, - az e czélra kevesebb költséggel idomítható két emeletű vendégfogadó községházává - a jelenlegi községháza pedig vendégfogadóvá alakítani szándékoltatik. - Ez esetben megkívántatván még, a leendő község házánál egy Istállónak építtetése.

A föntebb felhozott rendelet 4dik pontjakint a város térképe is felterjesztendő lévén, az alul írt Választmány ezen rendeletnek eleget teendő, a' Képesi Jósef Tiszaszabályozási eggyik mérnök által legközelebb készített térképet [alább] ide csatolja.

Az alulírt Válaszmány a visgálat tárgyául szinte szolgáló végső, azon pontnak, miszerint azokrúl tudossítás teendő, a kik ertelmi képzetségöknél és szakbeli ismereteiknél fogva, a község ügyei vezetésében, 's a hivatal egyik vagy másik ágában különösebben alkalmazhatók eleget tenni akarván ide csatolja azon Egyének Jegyzékét, a kik Ó-Kanizsa mező város lakosai vagy más helyett lakó birtokosai levén, e' mellett még az Ó-Kanizsa mező városában felallítandó hivatal eggyik vagy másik ágának betöltésére is elég tehetsége, és kiképzetséggel bírnak. Költ Kanizsán November hó 10én 848.

Kardos János [?]

Póka Mihály

(MOL, H 13, 15. doboz, 8. kútfő, 64. tétel) Piukovics Mihály főügyvéd

 

Az elöljáróság tagjaiként javasolt személyek 1848-ban

Bírónak
Kaich Bálint volt szolgabíró.
Raffay Mihály h. ügyvéd.
Kiss Antal h. mérnök.
Vagner Leopold öregebb, városi jegyző.
Fehér Josef h. ügyvéd.
Kosztyik János gyógyszerész.
Kapitánynak
A bírónak ajállottak mind alkalmatossak
Tanácsbelieknek
A fent nevezetteken kívül még:

Petrovics János h. ügyvéd.
Kiss Mihály h. ügyvéd.
Kiss Jakab h. ügyvéd.
Vagner Lajos h. ügyvéd.
Milasin Jakab h. ügyvéd.
Szalkay Pál gyámnok jelenleg.
Vagner Leopold ifiabb h. ügyvéd.
Főjegyzőnek
Raffay Mihály h. ügyvéd
Milasin Jakab h. ügyvéd
Lovászi Mihály kir. táblai h. 's jelenleg
városi jegyző
Fehér Josef h. ügyvéd
 
Al jegyzőnek
Lovászi Mihály
Petrovits Károly táblai hites jegyző
Petrovits Tamás
Kiss Josef Sz. Tamási volt tanító
 
Ügyésznek
a főjegyzőnek ajállottakon kívül még:
Vagner Lajos
Vagner Leopold ifiabb
Petrovits János
 
Pénztárnoknak
Kiss János
Szilágyi Antal
Apczy [?] Istvány
 
Pénztárnoknak még
Szalkai Páll
Losontz Balázs
Tukacs Istvány
Ellenőrnek
Lovászi Imre
Toth Demeter
Kiss Josef
 
Városgazdának
a pénztárnoknak és ellenőrnek ajánlottak mind alkalmatossak és még:
Bellér Istvány
Bosztli [?]Péter
Dukai András
 
Fuvarbiztosnak
Horváth Lukács
Kiss Josef
Bellér Istvány
Toth Demeter
Lovászi Imre
Mérnök földbíró
[?]
 
Rendőri őrmesternek
a fuvarbiztosnak ajánlottak mind alkalmatossak és még:
Lipták János
Mihály Vincze
Czérna Antal
 
Pusztai hadnagynak
Tukacs Josef ifiú
Tukacs János ifiú
Losontz Balázs
Dukai János
Raffay Josef
 
Árvák attyának
Szalkai Páll
Kiss János
Zsámboki Páll

(MOL, H 13, 15. doboz, 8. kútfő, 64. tétel)

 

Beöthy Ödön válasza Ókanizsának a rendezett tanács ügyében

[Másolat]

Országos teljhatalmú Biztostól. Ó-Kanizsa mezővárosának. Új Verbász 1848ik évi December hó 10én - Ókanizsán. A' városnak az 1848ik évi 24ik Törvényczik értelmében történendő első biróságú hatóságali felruháztatása iránt benyujtott folyamodványuk következtében a' megyei Bizottmány által, a' hely szinére kiküldött választmány, beadott jelentésében a' várost a' kért hatóság megnyerésére szükségelt kellékekkel felruházva lenni találván, az illető iratok, a' város kérelme tellyesítése tekintetéből a' Belügy Ministeriumhoz fel fognak terjesztetni.

Mihez képest utólagos jóváhagyás reményében Ó-Kanizsa mező várossát, ezennel a' rendezett Tanácsal ellátot községek sorába emelvén, oda utasítom, hogy az 1848ik évi 23ik Törvény czik értelmében, a' mennyire az a' választásról, választókról és képviselőkről szól, szorossan eljárván, 's az előleges lépéseket meg tévén, ugyan csak a' fenn nevezett Törvény értelmében a' képviselőket, úgy nem különben Tisztviselőit is válaszsza meg, 's ezeknek névsorát, valamint az egész eljárulásról szolló hivatalos jelentését haladéktalanul hozzám mutassa be.

Beöthy Ödön. s. k.

Másolta: Lovászi Mihály kir. táblai h. 's városi jegyző

(MOL, H 13, 15. doboz, 8. kútfő, 64. tétel)

 

Az Országos Honvédelmi Bizottmány értesíti a vármegyét Magyarkanizsa státusának megváltozásáról

Bács vármegye Egyetemének.

Kebelükbeli Ó Kanizsa mező város kérelme iránt e hó 6ról 1217. sz. a. kelt felterjesztésükre ezennel tudatom önökkel, hogy említett mező város az első bírósági hatóság gyakorlatára itt is képesnek találtatott, és azzal az 1848. XXIVik t. cz. szerint felruháztatik.

Minek következtében az országos teljhatalmú biztos rendeletéből eljárt küldöttség munkálata a tisztviselői állomások és fizetésekre nézve ideiglenesen elfogadtatván; utasítatik többször nevezett mező város, hogy a fentebb idézett t. cz. értelmében a képviselő testületet[et] és tisztviselőit a másolatban ide zárt körrendelethez alkalmazkodva válassza meg. Azonban biztos jövedelmének gyarapitása, valamint pénztári rendszeres kiadásainak is kimélése tekintetéböl ajánltatik, hogy általában minden birtokait 's javadalmait haszonbérbe adja, 's a cselédségnek tervezett számát ehez képest lehető kevesebbre szállítsa le.

A' pénztárak és árvai tömegek kezelésére nézve tett javallat hasonlóképen megálapítatik, 's az első birósági ezen hatóság felöl a szokott oklevél esedező mező város részére utóbb ki fog adatni.

Kelt Budapesten December 27én 1848.

Az országos honvédelmi bizottmány tagja

(MOL, H 13, 15. doboz, 8. kútfő, 64. tétel)

 

Magyarkanizsa pecsétjéről

A Közlöny Szerkesztőségének.

Ezennel közhírré tétetik: miszerint Magyar-Kanizsa városának óhajtása szerint hivatalos pecsétjén jövendőre a kétfejű sas helyett Magyar ország czimere álland - illy körirattal: "Magyar-Kanizsa Város pecsétje 1848"

Kelt Budapesten December hó 30án 1848.

az országos honvédelmi bizottmány tagja

(MOL, H 13, 15. doboz, 8. kútfő, 64. tétel)