zEtna-lexikon
Mi a szerelem?

"A kocsmában a rendőrség igazoltatott, a pékség ajtaja zárva volt, a gőzölgő China konyhában kínaiak sürögtek, az úttesten gazdátlan kutya szaladt át, a sarkon két öregember vitatkozott, odébb gyerekek szaladtak, két fiatal lány telefonált a fülkében. Az utca habzott az élettől. Olyan volt, akár a vigasz, akár egy szép ígéret, egy szerelmes igen. Az utca élt odalent. Az örök processzió, akár a szerelem."
Kalász István

"A helyzet, mondhatni, a szokásos. Majd szétfeszít valami, amiről még azt sem állíthatom biztosan, hogy valóban létezik. Valóban. Létezni. Átmeneti jelenvalóság. Szerelmes levelek Istennek. Nyugat kereszténységének táptalajában felnőve nem írhatok Visnut, Brahmát, Isvarát, Buddhát vagy Allahot. Egy Istenem, egy életem. Be kell látnom, hogy nincs használhatóbb életrecept, megvalósítási technika annál, amelyik a valóság közvetlen, intenzív megtapasztalását hirdeti; ez az eggyé válás és azonosulás, egymásban történő feltétlen elegyedés a létezés különféle síkjain megjelenő részvalóságokkal, a dolgok bármelyikével. Szenvedélyes szerelmi ölelésben folyamatosan egyesülni és feloldódni a legapróbb ellenállás nélkül, mert akaratunkon kívül úgyis ez történik velünk."
Susek Tihamér

"Ez az életregény (mert arról van szó, csalfa kalandok és nemes unalmak láncolatáról) több szempontból sem mindennapi termék, hiszen a legnagyobb szerelemről vall: önmagunk végtelenül boldogtalan szeretetéről; valamint a test mindennemű próbatételéről is. (Ebben a regényben a lélek csak vándorol!) S hogy a szerző legvégül jobblétre szenderül? Annyi baj legyen, mert remélhetőleg ő onnan is vissza-visszajár.
Különös világ ez. És különös figurák lakják. Különös élet és halál a hajthatatlanok s a hajlíthatók között.
NON FINITO - Mint vallotta azt ifjan, de bölcsen egy óriásnyulacska."
Sziveri János

"Túl gyorsan zajlik itt minden, de ennek ellenére itt, ebben a rengetegben szeretnék fogvatartva lenni. Minden lényhez és növényhez ugyanazzal a szenvedéllyel léphetek. Szerető és kéjokozó bőséggel akad, még ha semmi sem tűnik túlzásnak, az ürülék élvezetszerző szerepe sem. Minden kívánság, mely épphogy csak felmerül az emberben, erőfeszítés és az attól való rettegés nélkül menten teljesül, hogy a szerelem esetleg emberevésbe és vérivásba torkollhat."
Slobodan Ilić

"Lehet, hogy ideje belátnom, múlt időben illene rólad gondolkodnom. Sok mindenre megtanítottál, lényegében felsejlett előttem egy felnőtt szerelem víziója, illúziója. Lényegtelenné váltak a szerelem némely alkotóelemei, melyek régen annyira vonzottak, avagy taszítottak. Főleg a féltékenységre gondolok, kiveszett belőlem ez a gyötrő önkínzás, mely egyrészt a bizalmatlanságból, másrészt az ön-nembecslés kénes leheletű lelki poklából ered. Benned nem kellett bíznom."
Mirnics Gyula

"Kampójukat kézre cserélik.
A halott itt hagyja a szemét.
Ápolóm kopasz, mundérja a szerelem.

A szerelem átkomnak csontja és ínja.
A váza, a házak, helyreállítva,
A ravasz rózsa."
Sylvia Plath

"Még nemesnek is gondolhattam volna ezt a szerelmet, látva ajzott igyekezetét, amivel egyensúlyozott a lépcsőkön, hogy a szerelme és saját testéből távozott anyagot belódítsa valamelyik olajfa alá. De nem gondoltam. Gyűlni kezdett a nyálam, szememben a könnyek, a torkomban meg a lenyelt olajbogyók olajosan igyekeztek volna vissza."
Lovas Ildikó

"Mind másban volt erős: ki a szerelmes szavakat művelte magas szinten, ki a törődésével bűvölte el, és ugyanezért ment később az idegeire, mások pedig a szerelem testi vonatkozásaiban bizonyultak nehezen felülmúlhatónak. Bár ez utóbbi sem volt biztosíték egy kapcsolat tartósságára, mert a tökéletességnél hosszútávon semmi sem fárasztóbb, és a változtatás üdítő voltát semmi nem tudta túlszárnyalni. Már nem számított, hogy mi volt az oka a szerelemben eltöltött éveknek. Talán az, hogy nagy hatást gyakorolt a nőkre, és könnyű szavaival, félreérthető mozdulataival elsőre beleegyeztek mindenbe, valamiféle kapcsolatba bonyolódásba vele; vagy csak mindig olyan helyeken mozgott, ahol könnyű nők kereték a kevés bonyodalmat, de kellő titokzatosságot kívánó kapcsolatokat."
Nagy Farkas Dudás Erika

"(trance molto vivace)
nem tudni, például a szerelem.
ez nem is fontos, fontos a
téma. a téma a szerelem. például
a szerelem a téma. a téma
feldolgozása a nyelv, a forma
átdolgozza az egészet, a nyelv.
jó a forma. ha dolgozik
a nyelv (velünk dolgozik a nyelv),
írja körül a témát, például a
szerelem (mint téma), a nyelv. "
Janox

"Ma, mikor annyit tudunk magunkról, nem illik ez. A szerelem olyan végtelen, mint az élet. Hol vannak a határai? Akkor kezdődik, mikor az élet első lobbanása és akkor végződik, mikor az élet. Minden férfinak az az első szerelme, akit öntudatlanul érez, minek előtte megszületett volna és imád mindaddig, míg meg nem látja azt a bizonyos szőke fruskát és azt a bizonyos asszonyt. Az enyém is nyilván ez volt. "
Kosztolányi Dezső

"óh, milyen ismerős és mennyire triviális ez a kép: a lehetséges elkövetőt elfogják a sokkal nagyobb gonosztevők, és nem segít majd semmi magyarázat, semmi beszélés, hiszen első az indíték (szerelem), második az alkalom (szerelmeskedés), harmadik a tárgyi bizonyíték (halott szerelmem), bizony ez a bűntény három szigorú kiinduló pontja, mit érdekli őket, hogy a három porcelánfej hátul van-e vagy esetleg elöl, hogy milyen dallam billeg a három hegy között, fogalmuk sincs semmiről, hát aludj el szépen, te drága halott nő, igyál meg esetleg előtte egy jeges koktélt, igen, hát mit tegyek, azok várnak rám az előterében, övék leszek, ha már sem tied, sem magamé nem lehetek többé; no hiszen. "
Balla D. Károly

"A kocsmában a rendőrség igazoltatott, a pékség ajtaja zárva volt, a gőzölgő China konyhában kínaiak sürögtek, az úttesten gazdátlan kutya szaladt át, a sarkon két öregember vitatkozott, odébb gyerekek szaladtak, két fiatal lány telefonált a fülkében. Az utca habzott az élettől. Olyan volt, akár a vigasz, akár egy szép ígéret, egy szerelmes igen. Az utca élt odalent. Az örök processzió, akár a szerelem. "
Kalász István

"A Dina iránt érzett sok éve tartó szerelme soha nem volt oly forró, mint ezeken a júniusi éjszakákon 1953-ban. Álmatlanság kínozta, hálószobája ablakából órákig nézte a Biztosítótársaság reklámkerekét, amely, lassan forogva, a vékony csillagáramot átcsorgatta a neon-aranytallérok habzó patakjába. Az elektronikus áradás fölkorbácsolta vérét. A korai forróság, amely napközben a liftekben, a világítóudvarokban, a közös terigetőhelyiségekben rejtőzött, éjszaka kiszabadult onnan, terjedni kezdett, behúzódott a lakásokba, az ágyakba, idegességet szított, egészségtelen szenvedélyt. Oscar verítékben úszott, félálmában a lepedőbe próbált megtörölközni, a súlytalan Cinthiával együtt magához rántotta az egészet, majd a nő testének közelségét érezve a fürdőbe menekült, a zuhany alá. "
Judita Salgo