„Az interneten pásztázva figyeltem fel egy női arcra. Pontosabban a tekintet szomorúságára: lehúzódott a széles állkapocsig, rávetült a nyakat körülfonó fehér gyöngysorra, amely egyébként zavarta az összképet; ott éktelenkedett a ruha mély kivágása felett, a gyengédségükben is erőt sejtető vállak átlójában. A szemek visszanéztek, ezt azonnal konstatáltam...” Sinkovits Péter | „A test körvonala kopik, éleket veszít / a kimért idő aszalódó éveivel.” Kovács Smit Edit | „Az élet egyszeri, / s egyenesen és egyedül / járva a futópályán / meg sem láttam volna” /Radivoj Šajtinac | „Guten Tag, bitte, diese Hund sucht seine eigentümer... Was? Ausziehen? Aber wo... unbekannte Adresse? Andere Stadt? Welche? Nein, kann nicht ihre Briefen mitnehmen, ich kenne ihr nicht... Jajj, Farkas, nyomukat vesztettük.” Szalai Andor | „Azt gyanítom: tudja, hogy örömmel hallgatom. / Ha kilépek az ajtón, / boldogabb és hangosabb lesz a muzsika.” Đorđe Kuburić | „Arra emlékeztem, hogy pünkösdkor találtam ki. / Egy novellát, amiben a semmi kinőtte a teret, amit elfoglalt. ” Kántor Zsolt