Bagdal Zoltán: „mert még látlak titeket / itt vagytok velem / velem laktok mindnyájan / a részeim vagytok” | Jódal Kálmán: „Zihálok, idétlenül, szánalmasan és bénán nyögdécselek, és ismét megpróbálok ordítani, miközben tudom, teljesen egyértelmű, hogy fokozatosan behálóz ez a megnevezhetetlen, minősíthetetlen és kifejezhetetlen az.” | Sándor Zoltán:.„Heves szívveréssel felültem az ágyban, mély levegőt vettem, és az ágyam fölé pillantottam. A símaszkos idegent nem láttam, de biztos voltam abban, hogy továbbra is ott van. Nem tesz semmit, csak figyel. Szüntelenül. A félelmet felváltotta a szorongás” | Gyetvai Balázs: „az úszógumit a klóros viasznyomatok körívén / megpattintom, ha elkapsz: úszunk tovább. / Ha nem – megfulladni is egyedül kell” | Wilhelm József: „Otthonos, kedves / szavakból építek mentsvárat, / nekünk, / mindannyiunknak, / ebben / az önmagát szétroncsoló világban”.

És még: „Szem a vízszint határán, orr alatta. / Levegőtlen látomás. / A beszakadt látószögek” | „Kezem keltette hullámok / mozdítják meg a testemet./ Érezlek a vízben, de üres a medence”

XXIV./1.: Aki szárnyal
XXIII./12.: Kibírta a 35 °C-ot
XXIII./11.: Címtelenül araszol
XXIII./10.: Viszi karkosarát
XXIII./9.: Ezüstdrót artéria
XXIII./8.: Márványfényévekre
XXIII./7.: Narancs égen
XXIII./6.: Lent van a fenn
XXIII./5.: Struktura
XXIII./4.: Célgbolygón
XXIII./3.: Spirálisan halad
XXIII./2.: Lélekszín holmik boltja
XXIII./1.: Téves csat
XXII./12.: Beton
XXII./11.: Circus Maximus
XXII./10.: Hővisszaverődések A fecskék ösztöne

© Címképgrafika: Beszédes János