Törteli Réka: „Mészillat terjeng, elnyeli az öntudatlan / Kandinszkij-freskót.” | Bartha György: „látod az ablakkeretben / a hold és egy elkésett / madár / az idő könnytelen / könnyedén átlapoz” | Vasagyi Mária: „Ébresztő, sziszegte Dede, mindjárt itt a Herkulesz, és valóban: nézz a szemembe, mondd meg, hogy szeretsz-e…, csorgott a hegedűszó mindenfelől, és ők fölénekeltek, és máris forogtak a szőnyegen, a talpak egészen megbolondították a folyondárok közt bujkáló sárkányt, mind a hét szájából fújta a port...” | Wilhelm József: „Zavaros / esővízaljat kortyolgatunk / apránként / fűszeres / mézes-pálinka helyet…” | Szögi Csaba: „Ez volna az én csatám vajon? Elvegyülök a velőszürcsölésben. Egyszerre vagyok kivérző csecsemő és csecsemőt zabáló istenség. Alattam vérszirupos oltárkő, markomban obszidiánkés és ördögvilla. Összekarcolódásuk szikráiból sötét villámok szöknek a vakító égbolt felé. Bokáig süppedek az izzó utcakőbe.” | Móger Tímea: meg kell / vallani / hallani / halni / hogy megmaradjon / falba / földbe / vájt / zárt / nyom” | Kántor Zsolt: „Andante. A föld egy lélek, mindenre emlékszik. / A Nelagodnostra, a szavak ösvényeire, / Amelyek kivezetnek (exegézis) a nihil / És a káosz kockacsendjéből. Adagio. / A mnemotechnika kényszeríti az éjszaka bábjait. / Ne parádézzanak elégedett önmagukkal!” És még:Törteli Réka: Porcelánkakas, Benned kering | Bartha György: halász

XXII./1.: Hangok
XXI./12.: Olasz, minőségi
XXI./11.: Mind világosabb szárnyak
XXI./10.: Napfekete
XXI./9.: Átláthatatlan ajtók
XXI./8.: Gégemetszés
XXI./7.: Visszaság
XXI./6.: Azonosítás
XXI./5.: Nevezetlenek
XXI./4.: Ahogyan a madarak
XXI./3.: Kopogás nélkül
XXI./2.: Sedmog dana
XXI./1.: Egyenarcú