Móger Tímea: „(Anya)méh / Vízivilág / Léptem / Nyomtalan / (Víz)iszony / A hullá(mo)kon” || Bíró Tímea: „titkon nézem ahogy jóllakik / a szívem esernyő kabát / nevetés árnyék takaró” || Gyetvai Balázs: „Kezdünk felnőni; közelítünk egymáshoz, / kabátomba szőtte hajszálaidat az idő, / lágy tenyered által” || Szögi Csaba: „De még a „van” sem a legtalálóbb megfogalmazás. Mindenesetre történik. Egyszerre. Belégzés, kilégzés. De ha úgy tetszik, »most« éppen egy fordulópontnál tartunk. – Odalesett, hogy haladok a vacsorával.” || Farkas Arnold Levente: „hajnal van / mondja a gyermek / a tamariszkusz árnyékába / temetett csontok árnyékára hajol az örökkévalóság” || Juhász Zsuzsanna: „Te ugyan mit szégyellsz rajta? Az apádon, aki láthatatlan, már halott anyádat kötözgeti a fotelhoz. Dróttal, jó erős dróttal, hogy anyád ne menjen el, hogy vele maradjon, mert tudja, hogy elaludhat, és akkor elmegy, elmehet az anyád, aki nincs. Aki régóta a föld alatt már, aki az apádnak mégse holt. Aki az apádnak mégse tud meghalni. Mert élni se tudott vele.”

És még: „minden gondolatom a tiétek / minden mondatom belőletek öltözködik /
sokat ülök a fáradtság asztalánál” || „rettenetesen sietek / a tálcán előtted / könyv / fakanál csillogó karácsonyfagömb / otthagyom a mindenségnek / a színes kerekséget”

XXV./10.: Monumentumok
XXV./9.: Angyalnak való
XXV./8.: Hátsókerék-hajtás lánccal
XXV./7.: Auditórium
XXV./6.: Millió éves
XXV./5.: Tükröződésünk a szélvédőn
XXV./4.: Pontosan 16 quadrans
XXV./3.: Nanotechnológiai csodák
XXV./2.: Bársonyból és műanyagból
XXV./1.: Fény leszel
XXIV./6.: Egy másik árnyék
XXIV./5.: Gonoszság odabent
XXIV./4.: Home office
XXIV./3.: Napszítta tablók
XXIV./2.: Klóros viasznyomatok

© Címképgrafika: Beszédes János