Gergely Tamás: „Vadmalac korábban az életet egy világos egyenes vonalnak tekintette. Látta, ha becsukta a szemét. De különösebben nem törõdött vele. Szép, egyenes, s mint egy neoncsõ, világít.” || Takács Nándor: „...és átkeltünk a Tornán. A temetődombon / elhagytuk az autót. Végignéztünk a falun. / A templom elveszett a háztetők között. / Átjátszótorony nyúlt a fák fölé, és az erdő- / szélen, a műúttal párhuzamosan vezetett az / ösvény.” || Jódal Rózsa: „...– elfeledkezve róla, hogy nincs felettük újabb emelet, felkapaszkodott egy már csak általa látott lépcsőre, s egyre csak ment, haladt felfelé. Egyre könnyebbnek, felszabadultabbnak, fiatalosabbnak érezte magát. Csak ment, haladt az előtte magasodó lépcsősoron, amely sehogyan sem akart véget érni.” || Takács-Csomai Zsófia: „...kezet mosok, és mivel nem találok kéztörlőt, a nadrágomba törlöm a vizes kezemet. A mosdóval szemben van a kápolna, amelynek színes ablaküvegén át Szűz Mária adja áldását az esdeklőkre. Habozok, hogy gyújtsak-e gyertyát, ám végül tovább megyek.” || Benes László: „A cséza egyre magasabbra emelkedik a város fölé, melynek térképszerű körvonalait csupán néha világítják meg a csattogó villámok. A kocsi fülsiketítő zúgással az égzengés irányába száguld. A viharzaj azonban ekkorra már egyre közeledő ágyúdörgésbe megy át.”

XXVII./06: Ugyebár Kafka
XXVII./05: Ballonok
XXVII./04: 40.000 Celsius
XXVII./03: Nem hiány, nem fény...
XXVII./02: MIndent ringat
XXVII./01: Hotel Éden
XXVI./12: Thrombus
XXVI./11b: Zlaćene brave
XXVI./11: Darázs a dinnyében
XXVI./10: Arcom pontfény
XXVI./9: Pax vobuscum
XXVI./8: Cseppfolyós lavina
XXVI./7: Avar gőg
XXVI./6: Ledek alatt
XXVI./5: V alakban

© Címképgrafika: Beszédes János