Hernyák Zsóka: „Ennek az egésznek egy huszárvágással kell véget vetni, gondolta M., és a farkát megfelelő pallosnak ítélve oldalnézetből gyorsan lefotózta az átlagon felüli szerszámot. Most végre mindenki láthatja, hogy kiállok valamiért, hogy a magam módján lázadok fel, hogy teljes valómban megnyilvánulok, hogy a gerincem áll, mint a cövek.” || Szabó Palócz Attila: „ahogy a vihar múltán a sárban taposunk / gumipapucsunkban / a villamossínek mentén, / talpunk alá szivárog a lucskos massza, tocsogunk sárban, vérben, latyakban, verejtékben” || Vasagyi Mária: „Josu, térj magadhoz, élesztgettél, emlékszel, Absa?, teljesült édes ajkú arám jóslata, gondoltam, amint föleszméltem, Neptun nem szereti a káromkodást, a sok piszkos szó, üvöltötte a kapitány, az a sok mocskolódás, ami itt elhangzott, az hozta ránk a bajt, ajvékolta, miközben segített dolgaink mentésében, de hamarost eltűnt, midőn egy mennykőcsapás kettészelte a hajót...” || Takács Nándor: „Aki nem bírja cérnával, / nálunk menedékre lelhet, és a rézsűn / velünk falatozhat. Még ha a seregélyek / nyakunkba is tojnak a szederről” || Radivoj Šajtinac: meg nem jelentetett költők / lila kidagadt nyakerei / az égés markában / torokban sikoly és keserűség”

És még I.: „Egyhelyben ekézem / magam, pedig már elvetett mindenki. A csávázott / szemek szétszórva hevernek az úton, rájárnak / a madarak. Szedegetek én is, a szemek össze- / koccannak zsebemben.”

XXV./11b: Exit II.
XXV./11a: (Anya)méh/Vízilág
XXV./10.: Monumentumok
XXV./9.: Angyalnak való
XXV./8.: Hátsókerék-hajtás lánccal
XXV./7.: Auditórium
XXV./6.: Millió éves
XXV./5.: Tükröződésünk a szélvédőn
XXV./4.: Pontosan 16 quadrans
XXV./3.: Nanotechnológiai csodák
XXV./2.: Bársonyból és műanyagból
XXV./1.: Fény leszel
XXIV./6.: Egy másik árnyék
XXIV./5.: Gonoszság odabent
XXIV./4.: Home office
XXIV./3.: Napszítta tablók
XXIV./2.: Klóros viasznyomatok

© Címképgrafika: Beszédes János